Seite - 107 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

107 és neje, Auguszta Karolina, meglátogatták a horvát fővárost, nagy számú nemesekből álló vegyes karral elő is adatta. A dallam s a Vrhovac által írt szöveg eleje az eredeti nyomatott j>éldány szerint ez : Mikor a horvátok még pogányok voltak, az áldozat bemutatásánál, mely szertartást valamely szabad, de körülkerített téren tartották, a legöregebb férfi kezdett rá az énekre ; még pedig rendesen olyanra, a milyet a pillanat épen sugallt neki. Ha a rögtönzés sikerűit, a szöveg s a dallam hagyományossá lett, de csak úgy, mint a hogy minden jó dal hagyományossá szokott lenni, s koránsem mint állandó, szertartásos ének. Ügy látszik, ez az oka annak, hogy bizonyos pogány maradványú ünnepségeknél, melyeket a horvát nép még ma is megül, nem mindenütt egyazon dalt éneklik. Tartalmukat tekintve például az úgy nevezett fires-dalok (János-ünnepi dalok), a Badnjak-dalok (karácsonyi dalok), a Koleda-dalok (újévi dalok) az illető ünnepségekre vonat- koznak ugyan, de a fölfogást illetőleg — úgy a szövegre, mint a dallamra nézve — egészen különbözők, jóllehet az említett dalok legtöbbje határozottan a pogány korból származik. Föltűnő, hogy a horvátok, kik az írás mesterségét korán elsajátították és kiknek saját írásuk is volt, régi dalaikat, legalább az 1000. év előttieket, föl nem jegyezték. Valószínűleg szükségtelennek tartották ezt, mert a dalok a nélkül is mindenkinek emlékezetében voltak s egyáltalában lehetetlennek látszott, hogy azokat egykor még el is felejtsék. De ha nincsenek is följegyzések a legrégibb eredetű énekekről, a régi horvát nyelv bizonyságúl szolgál arra nézve, hogy a horvát nép a zenét és éneket különös szeretettel ápolta. A X. és XI. századból való iratokban már a dal (ntcHbHb, ntcHb), ének (nlmme), énekes (rrfccHHBbUb) szavak igen gyakran előfordúlnak. Egy 1157-dik évből származó iratban az énekelni (ntBain) szó, egy másik 1262-dik évből való iratban pedig az énekes (ntßbub) szó olvasható. Hangszereik közül már a X. és XI. évszázadban előfordúlnak a gusla (r^cjib) 14*