Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
Bild der Seite - 114 -
Text der Seite - 114 -
114
De nemcsak a klastromi iskolákban, hanem a horvát nemesség udvarai-
ban is buzgón ápolták a zenét. Zrinyi Péter bánt (1621 —1671), ki költő és
zeneszerző volt, Meníetic Vlado ragusai költő (meghalt 1666-ban) „Petru
Zrinjskomu" czímű költeményében nemcsak horvát Marsnak, hanem horvát
Apollónak is nevezi („Slovenski si zvan Apolo, Marte od sve pokrajinett).
Zeneszerzeményeiből csupán két dal maradt fönn. Mondják, hogy gróf
Frangepán György is kitűnő zenész volt (szül. 1620).
Báró Trenk Ferencz Olaszországban, Reggioban született ugyan (1711),
de mint hatéves gyermek került Szlavóniába s Pozsegában a Jézus-társasági
atyáknál nevelkedett. A klastromi iskolában való tíz évi tartózkodása alatt
zenét is tanúit, melyben oly készültségre és ügyességre tett szert, s az énekben
is oly kiváló jártasságot szerzett, hogy akár ebbeli képességével is föntarthatta
volna magát. Később Mária Terézia királynő engedélyével a Szlavóniában
garázdálkodó rablókból pandurcsapatot alakított. Hogy pedig e vakmerő
-embereket egészen megnyerje, megengedte nekik, hogy két kedvelt foglal-
kozásukat: a zenét s az ellenség kirablását tovább is gyakorolják. A zene
művelése czéljából csapata részére zenekart szervezett, melynek számára
indúlókat és más zenedarabokat írt. Ö volt az első, a ki érczből és fából
készült fúvóhangszereken játszó zenekarral vonúlt a csatába, s ezzel alapítója
lőn a mai katonai zenekaroknak. Mivel Trenk törökös ruhában járatta pandúr-
jait, zenekarát Németországban egyszerűen török-muzsikának, török-bandának
nevezték. Nagy tetszést aratott vele Bécsben Mária Terézia előtt. Trenk zene-
szerzeményei közül mind ez ideig csak egy indúló volt föltalálható.
Zajezdai Patacsics Ádám, a ki Károly városban, 1715-ben született,
s egyik horvátországi kolostorban nevelkedett, később zágrábi kanonok és
czímzetes püspök, 1759-ben pedig nagyváradi megyés püspök volt. Ifjúsága
óta sokat foglalkozván zenével, püspöki udvarában, Nagy-Váradon, zenekart
alapított. Ennek élén egy ideig Haydn Mihály, a világhírűvé lett Haydn
józsef egyik testvére, állott, majd később Dittersdorf Károly. Patacsicsnak a
püspöki udvarban saját színháza is volt, melyben saját szerzeményű víg
operetteket adatott elő. Midőn aztán utólagosan megtudta, hogy ezek a színi
előadások Mária Teréziának nincsenek valami nagy kedvére, 1768-ban a
színházat is, a zenekart is föloszlatta.
éilobod Mihály (született 1725-ben, Horvátországban) zágrábi egyház-
megyei lelkész, a ki mathematikai s mechanikai tárgyú irataival Riese Ádámé-
hoz hasonló hírnévre tett szert, egy a Gergely-féle karénekekre vonatkozó
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (1)
- Band
- 24/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 310
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch