Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

114 De nemcsak a klastromi iskolákban, hanem a horvát nemesség udvarai- ban is buzgón ápolták a zenét. Zrinyi Péter bánt (1621 —1671), ki költő és zeneszerző volt, Meníetic Vlado ragusai költő (meghalt 1666-ban) „Petru Zrinjskomu" czímű költeményében nemcsak horvát Marsnak, hanem horvát Apollónak is nevezi („Slovenski si zvan Apolo, Marte od sve pokrajinett). Zeneszerzeményeiből csupán két dal maradt fönn. Mondják, hogy gróf Frangepán György is kitűnő zenész volt (szül. 1620). Báró Trenk Ferencz Olaszországban, Reggioban született ugyan (1711), de mint hatéves gyermek került Szlavóniába s Pozsegában a Jézus-társasági atyáknál nevelkedett. A klastromi iskolában való tíz évi tartózkodása alatt zenét is tanúit, melyben oly készültségre és ügyességre tett szert, s az énekben is oly kiváló jártasságot szerzett, hogy akár ebbeli képességével is föntarthatta volna magát. Később Mária Terézia királynő engedélyével a Szlavóniában garázdálkodó rablókból pandurcsapatot alakított. Hogy pedig e vakmerő -embereket egészen megnyerje, megengedte nekik, hogy két kedvelt foglal- kozásukat: a zenét s az ellenség kirablását tovább is gyakorolják. A zene művelése czéljából csapata részére zenekart szervezett, melynek számára indúlókat és más zenedarabokat írt. Ö volt az első, a ki érczből és fából készült fúvóhangszereken játszó zenekarral vonúlt a csatába, s ezzel alapítója lőn a mai katonai zenekaroknak. Mivel Trenk törökös ruhában járatta pandúr- jait, zenekarát Németországban egyszerűen török-muzsikának, török-bandának nevezték. Nagy tetszést aratott vele Bécsben Mária Terézia előtt. Trenk zene- szerzeményei közül mind ez ideig csak egy indúló volt föltalálható. Zajezdai Patacsics Ádám, a ki Károly városban, 1715-ben született, s egyik horvátországi kolostorban nevelkedett, később zágrábi kanonok és czímzetes püspök, 1759-ben pedig nagyváradi megyés püspök volt. Ifjúsága óta sokat foglalkozván zenével, püspöki udvarában, Nagy-Váradon, zenekart alapított. Ennek élén egy ideig Haydn Mihály, a világhírűvé lett Haydn józsef egyik testvére, állott, majd később Dittersdorf Károly. Patacsicsnak a püspöki udvarban saját színháza is volt, melyben saját szerzeményű víg operetteket adatott elő. Midőn aztán utólagosan megtudta, hogy ezek a színi előadások Mária Teréziának nincsenek valami nagy kedvére, 1768-ban a színházat is, a zenekart is föloszlatta. éilobod Mihály (született 1725-ben, Horvátországban) zágrábi egyház- megyei lelkész, a ki mathematikai s mechanikai tárgyú irataival Riese Ádámé- hoz hasonló hírnévre tett szert, egy a Gergely-féle karénekekre vonatkozó