Seite - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
Bild der Seite - 115 -
Text der Seite - 115 -
115
útmutatást is szerkesztett, mely 1760-ban Zágrábban „Fundamentum cantus
Gregoriani" czím alatt jelent meg. Ezt a művet, melynek bevezetésében
Silobod a Gergely-féle karének történeti kifejlődésének átnézetes ismertetését is
megírta, csaknem egy teljes évszázadon át használták a zágrábi szemináriumban
kézikönyvül.
Midié György jezsuita, született 1710-ben Horvátországban, számos
egyházi énekszöveget és dallamot szerzett. Nagy énekes könyve: a „Cithara
octochorda", az 1757. évben jelent meg, s a latin egyházi énekeken kivűl a
nép által a templomban énekelni szokott számos horvát népéneket is tartalmaz.
E mű Zágrábban nyomatott, négyvonalas hangjegy-rendszerre írt, úgy nevezett
khorál-hangjegyekkel. Rézlemezre vésett hangjegyeit azért érdemes fölemlíteni,
mivel a hangjegynyomtatás ezen módját alig néhány évvel azelőtt találták
föl Francziaországban, miből egész határozottsággal azt lehet következtetni,
hogy a zágrábi könyvnyomtató műhelyek azon időben már meglehetős tökéle-
tesen voltak berendezve.
Az 1789. évben egy névtelen szerző Kotíe Józsefnél Zágrábban egy
Laudon Gideon tábornagyot köszöntő, énekhangra alkalmazott bordalt nyoma-
tott khorál-hangjegyekkel. A dalt valószínűleg tambura-kisérettel énekelték,
mivel a czímlapon ez áll: „Pisma, koju piva slavonac uz tamburu a liíanin
mu odpiva". (Dal, melyet a szlavóniai tambura-kisérettel énekel s a likamegyei
meg válaszolgat reá).
Csevapovics Gergely egy bibliai drámát írt versekben : „ Josip sin Jakopa
patriarka" (József, Jákób patriarcha fia) czímmel ; a benne előforduló 23 éneket
Csevapovics részint magán énekszólamra, részint karra alkalmazta, még pedig
horvát ízlésben. E mű 1820-ban nyomatott Budán, s maga a dráma Djako-
váron adatott elő.
A Mária Terézia idejében alakított tíz horvát-szlavon határőrezred min-
denikének volt a Trenk-féle zenekar mintájára szervezett zenekara. E zenekarok
tagjai és karmesterei kezdetben csupán belföldiek voltak, s a zenekarok jobbára
karmestereik horvát zeneszerzeményeit játszották. Csak elvétve, itt-ott tanúltak
be egy-egy idegen szerzőtől való zenedarabot, azt is az ezredek idegen, több-
nyire német tisztjei parancsára. Midőn 181 l-ben a határőrök Párisba bevonúl-
tak, horvát dalokat énekeltek, zenekaraik meg horvát darabokat játszottak.
A horvát nép zenei szükségletét honi zenészek elégítik ki. Idegen zenész
Horvátország és Szlavónia falvaiban nem él meg, mert sem a horvát dalla-
mokat, sem a táncznótákat nem tudja játszani.
16*
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (1)
- Band
- 24/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 310
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch