Seite - 124 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

124 A XVI. században a reformáczióval a ^/-nyelvjárás lett a horvát irodalom nyelvévé. Az új tan némi lendületet adott a horvát irodalomnak. A protestantismus már csak saját érdekében is fölkarolta a nemzeti nyelvet. Horvátországban a legfőbb méltóságok (köztük gróf Zrinyi György, a szigeti hős fia) elfogadták az új hitet. Gróf Zrinyi György protestáns könyvek terjesztésére saját birtokán, Nedelicen, majd (1570-ben) Varasdon nyomdát állított. Az itt nyomtatott horvát könyveket ca- és /^/-nyelvjárásban írták; de a jezsuita inkviziczió e könyvek legtöbbjét megsemmisítette. György fia, gróf Zrinyi Péter horvát bán (szül. 1621., megh. 1671., Bécs-Új helyben) különösen kitűnt mint horvát író. 1660-ban Velenczében kiadta horvátul testvérének, gróf Zrinyi Miklósnak magyarúl írt művét, „Az adriai tenger szirénájáét. A horvát fordítás helyenként igen érdekes, mert a fordító az egészet a saját horvát szempontja szerint alakította át és ehhez képest sok helyet egészen átdolgozott. Péter gróf a horvátot vallja anya- nyelvéül és az előszóban kiemeli, hogy „ néhai Zrinyi Miklós bán vitézi tetteit magyarból a mi horvát nyelvünkre ültette átu (da je dila vojnifkoga bana nigdasnjega Zrinskoga Miklousa iz ugarskoga na harvacki nas jezik stumaíil). Kiemeli a szigeti hős horvát származását, s a hol a magyar szöveg „a mi édes hazánkról" beszél, azt ő „obramba harvatskau-val fordítja. A magyar szöveg azon helyeit, a hol a szigetvári hős horvát daláról van szó („Némely horvát dávorit nagy torkkal kezdétt), az átdolgozó természetesen változatlanúl hagyta. Gróf Zrinyi Miklós, a magyar költő is érezte horvát származását, bár, úgy látszik, távol állott a horvát-dalmát irodalomtól. RuCic Iván, Zágráb- megye alispánjához (1658-ban) írott egyik levelében azt mondja: „Ego mihi conscius aliter sum, etenim de genere me Croatum et quidem Zrinium esse scio". (L. Győri tört. és rég. fűzetek, II. 3. 194. 1.) Péter gróf neje, Frangepán Anna Katalin szintén írónő volt. 1640-ben Ozalj várában írt egy könyvet, a mely később „Putni tovarus" czímen Velenczében jelent meg egy 441 lapnyi kötetben. Fivére, Frangepán Kristóf, kit 1671 ápril 30-án Bécs-Újhelyben férjével együtt lefejeztek, „Kis kerttt (Gartlic) czímmel egy kötet lyrai költeményt hagyott hátra kéziratban. E költemények, a melyek nagyobb része a börtönben íratott, az ifjú főúr meleg érzéséről és nagy műveltségéről tesznek tanúságot. Katalinon kivűl még más két Frangepán Katalint is ismer a horvát irodalomtörténet. A mai Horvátország területén irodalommal foglalkozott papok, kano- nokok, történetkedvelők és nyelvészkedők sokaságából a XVII. században