Seite - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
Bild der Seite - 128 -
Text der Seite - 128 -
128
Az összes horvát vidékek közt Szlavónia lépett föl utolsónak az irodalom
terén. A XVI. és XVII. században, mikor Dalmáczia irodalmi virágkorát
élte, Szlavónia még a török iga alatt nyögött. A szlavóniai keresztényeknek
ez időben roszabb dolguk volt, mint a keresztény bosnyákoknak, mert a tőrök
hadjáratok mindannyiszor Szlavónián át zajlottak le. Ezért a XVIII. századig
ott irodalmi működésnek nyomát sem találjuk. A törökök kivonulása után
a népek végső elnyomorodása néhány írót támasztott, a kik tollal igye-
keztek előmozdítani a nép művelődését. Itt is a nép között működő papok
közül kerültek ki az írók, de szórványosan és szerényen jelentkező irodalmi
termékeik minden magasabb eszmének híjával vannak. A legtöbb munka
a népnek és a papságnak szánt ájtatos könyv. Igazi költészetből egy szikrányi
nincs bennük. Mindaz, a mi nem templomi használatra volt szánva, alig
haladja meg az alkalmi költemények színvonalát.
E korszak nevezetesbb írói között első sorban Kanizlió Antal pozsegai
jezsuitát kell fölemlítenünk, a ki prózában és versben írott műveket hagyott
hátra. Versei közül az 1700-ban Bécsben kinyomatott „Szent Rozália" (Sveta
Rozalija, panormitanska divica) czímű az egykorú ragusai jezsuita, Gjorgjió
Ignácz „Bűnbánó Magdolna keservei" költeménye mellé tehető. „A nagy
keserv igazi köve" (Kamen pravi smutnje velike) czímű vallásbölcseleti prózai
művében a Kelet és Nyugat nagy egyházi szakadásának okairól beszél. Ez
az 1780-ban Eszéken nyomatott munka nyelvére és irályára nézve annak
idején „opus Ciceronianae eloquentiae" hírében állott. Kortársa volt a valpói
Kataniié Péter Mátyás Ferencz-rendi szerzetes, a kinek tudós munkásságát
a külföldön jobban ismerték, mint otthon. Előbb Eszéken és Zágrábban
volt gymnasiumi tanár, 1795-ben a pesti egyetemre hítták meg a régiség-
és éremtan tanáráúl. Tudományos műveit (De Istro eiusque adcolis commen-
tario, Orbis antiquus, etc.) latinúl írta. Verses művei közül legjelesebbek
idylli költeményei, melyek „Fructus autumnales in jugis Parnassi Pannonii
maximam partém lecti" czímmel 1794-ben Zágrábban jelentek meg. A kötet
első fele latin, másik fele horvát költeményeket tartalmaz. A horvát rész
bevezetésében a horvát verstanról szól. Ezen kivűl lefordította a szentírást,
és ez a legjelentékenyebb prózai műve.
A XVIII. század legnagyobb hatású írója Szlavóniában egy katona-
tiszt, Relkovií Antal Mátyás volt, a ki a közoktatásra irányzólag hatott
(1732 —1798). A hétéves háborúban mint osztrák tiszt fogságba esett,
és fogságában irodalommal kezdett foglalkozni. 1761-ben Drezdában jelent
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (1)
- Band
- 24/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 310
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch