Seite - 136 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

136 Néhány bosnyák író : Martic Gergely, Jukié Ferencz és Nedic Márton is csatlakozott a horvát mozgalomhoz. Sőt Dalmácziában is voltak buzgó követői. Ellenben a keleti szerbeknél, a kik a tágkörű „illyr" eszméket nem akarták megérteni, úgy a mozgalom, mint a neve ellenzésre talált. Ezen és más politikai okokból abbahagyták tehát az „illyr" elnevezést; a horvátság az irodalmi mozgalom megindúlásával az egységes irodalmi nyelv megteremtésé- ben úgyis elérte czélját. A bekövetkezett s rövid ideig tartott politikai csalódások után az iro- dalomban örvendetes tudományos és szépirodalmi tevékenység fejlődött ki. Az „illyrek" novellisztikai kedvtelését és többé-kevésbbé képzelődő történet- írásukat komoly munkásság váltotta'föl. Ez időben alapítják meg a „Délszláv tudományos és művészeti akadémiát" Zágrábban. De mielőtt ennek Strossmayertől 186l-ben meg- pendített eszméje megvalósúlt volna, Raíki, Jagié és Torbar szerkesztésében megindúlt (1864) a „Knjizevnik" czímű tudományos folyóirat. E főleg történeti és nyelvészeti kutatással foglalkozó szemle három évig folytatta működését a „Matica" költségén, míg 1867-ben megindúlt az akadémia tevékenysége. A megalakúlt akadémia lelke Raíki Ferencz lett (szül. 1829, megh. 1894), a ki lassanként a legkiválóbb szláv tudósok közé küzdötte föl magát. Még mint a római illyr káptalan tagja tanúlmányozta a vatikáni könyvtár kincseit s 1857-ben közrebocsátotta első nagyobb, Szent Czyrill és Methód működéséről írt művét. („ Viek i djelovanje sv. Cyrilla i Methoda, slovjenskih apostolov ".) Ezután egész sereg munkát írt a horvát történelemről és a szláv őskorról, melyek a tudós világ tiszteletét szerezték meg számára. 1861-ben adta ki „A szláv írás" és „Töredékek a horvát jog köréből" czímű műveit, melyekre egymásután következtek „A horvát történelem forrásainak kritikai áttekintése", „Délszláv mozgalom a XIV. század végén és a XV. elején", „A délszlávok küzdelme állami függetlenségükért a IX. században" és sok más tanúlmánya. A délszláv akadémia „Rad" („A munka") czímű kiadványá- ban megjelent igen nagyszámú érdekes dolgozatait szinte lehetetlen egy rövid irodalomtörténeti ismertetés keretében kellőleg méltányolni. Raéki Ferencz bizonyára a horvátnál nagyobb nemzet tudományos életében is előkelő helyet vívott volna ki magának. Horvátország újabb irodalmának szintén ily kiváló munkása Raíki egykori munkatársa és barátja, jVagii Vatroslav, udvari tanácsos és a szláv