Seite - 140 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

140 terén működnek; az utóbbi a kereskedelmi jogról is szép művet írt; Lorkovié Balázs és Tomasié közgazdaságtannal foglalkoznak ; míg Marjanovié Lukács és Belaj az egyházjog terén jeleskednek. A hittudósok között kitűnnek Krían, Bujanovié, Bauer, Krapac, Stiglié, Wimmer, BoSnjak és Ivekovié\ a ki újabban nyelvészetre adta magát. Orvosi szakirodalom még nincsen; e téren Dezman és Lobmayer szereztek érdemeket népszerű irataikkal. A tanügy és nevelés gazdag irodalmának sok hivatott művelője van; a régebbi FilipoviéIván és Stojanovic Mijat mellett az ifjabbak közül fölemlítjük a legjelesebbeket, ezek: Arnold György, Basaricek, Kobali Milán, Golik Gyula, Trstenjak Davorin és az érdemes ifjúsági írónő, Jambrisak Mária. Kitűnő irodalomtörténeti és nyelvtudományi dolgozatokat írtak Zore, Maixner, Zima, Broz, Musié\ Miléetié, Scherzer, Surmin, Tropsch, Florschütz, Bosanac és mások számosan. 1862 körűi már Ágost (1838—1881) a legnépszerűbb horvát regényíró is föllépett. Ö nyitja meg az azóta szép számú szépirodalmi írók sorát. Alkotásainak változatossága egy személyben horvát Scott Walterré és V a horvát tárczairodalom megteremtőjévé teszi őt. Senoa a horvát nemzeti színház dramaturgja és a Vienac-nak, Horvátország évtizedeken át legtekin- télyesebb szépirodalmi lapjának a szerkesztője volt. Irt regényeket, költe- ményeket, drámákat, elbeszéléseket, tárczákat, s éles kritikát gyakorolt úgy Zágráb társadalmi állapotai, mint a horvát irodalmi újdonságok fölött. Legbecsesebb alkotásai történeti regényei, a melyekkel tágas körben keltett érzéket a hazai múlt iránt. Sajátos vonásai Senoának erkölcsös és hazafias iránya, nyilvánvaló drámai ereje, jóizű humora, szokatlanúl erős jellemfestő képessége, gazdag képzelőtehetsége és gúnyolódó hangja, mind oly tulajdon- ságok, a melyeknél fogva iratai még sokáig vonzani fogják a horvát olvasó közönséget. Legismertebb regényei, a „Zlatarovo zlato", „Diogenes", „Prosjak Luka", Cuvaj se senjske ruke", a „Karamfil s pjesnikova groba", idegen nyelveken is megjelentek. A halál ütötte ki a tollat a termékeny író kezéből, a ki, fájdalom, még a városi tanácsosi teendőket is kényszerűit végezni. Ez állásában a földrengés- kor megerőltette magát s ennek következtében húnyt el java férfi korában. Legjobb művét, „Kletva" czímű csonkán maradt nagy regényét, barátja és költőtársa, Tomié Jenő József (szül. 1845) fejezte be, a ki maga is a leg- termékenyebb elbeszélők egyike. Nagy számú, örömest olvasott regényen kivűl néhány népdrámát is írt, melyek közül kettő : a „Barun Franjo Trenk" és a „Pastorak", a legnépszerűbb horvát népdrámák. O írta a „Lizinka",