Seite - 144 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

144 fordításban. Szerkesztőik között különösen Granitz Ignácz, Sonvan Ferencz, Dorotka Antal, Frank Vincze és Jakab s Pfeiffer Károly említendők. Mint hajdan a byzanczi, majd az olasz és századunk első felében a német romantikus irodalom hatott a horvátok szellemi fejlődésére : úgy a legújabb időkben is Európa jelentékenyebb irodalmi áramlatai hatottak jó és rosz irányzataikkal a horvát irodalomra. A horvátoknak is vannak dekadenseik, symbolistáik, Tolstoj utánzóik, hellenistáik, erotikus pantheistáik, sőt egy nihilismusra hajló satanistájuk is. Mindezek a legifjabb nemzedéket képviselik; tőlük függ a horvát irodalom legközelebbi jövője. Természetesen előbb ki kell még forrniok s majd csak akkor tűnik ki, mi a maradandó egymást gyorsan követő műveikből. A szerb irodalom. A szerbek irodalma csak a XVIII. század második felében kezdett újra fejledezni, ezúttal a Szent István koronája alá tartozó országokban. Az irodalmi tevékenység előmozdítására és emelésére Újvidéken megindúlt Magarasevió György, Safarik József és Musicky Lucián együtt működésének gyümölcseként a „CpncKH J-fcTomicn" (Szerb évkönyvek), czímű folyóirat, a mely hivatva lett volna mindazt felölelni, a mit a szerb népéletről, népnyelvről és a szerbek történetéről csak írtak volna. A vállalat első füzete 1825-ben jelent meg, s több aligha követte volna, ha a „Matica Srbska" föl nem karolja vaia. A szerb „Maticát" 1826-ban Hadzió János (irodalmi néven Svetic), alapította s ez az alapítás fordúló pontot jelez a szerb irodalomban. Ez az irodalmi egyesület ez Evkönyveken kivűl egyéb művek kiadását, fontosabb kérdések megfejtésére pályadíjak kiírását, sőt egy szerb hírlap meg- indítását is tűzte volt ki föladatáúl. Lassan ugyan, de szakadatlan munkával eddig 200 kötet Evkönyvet és több mint 150 kötet egyéb művet adott ki. Ez már anyagilag véve is irodalmi sikernek vehető, de a „Matica" ezen felül azzal is jótékony hatást gyakorolt a szerb irodalomra, hogy ifjú tehet- ségeket keltett életre, s Evkönyveiben a reményteljes írók egész gárdájának működési tért nyitott. Mindamellett Obradovié Dositej tekintendő a szerb irodalom alapítójá- nak ; az ő föllépésétől kezdve lehet csak szó szerb irodalomról. Ó volt az első, a ki a népnyelvre rámutatott és ezzel a mai szerb irodalmi nyelvnek az alapját megvetette. Művei csaknem kivétel nélkül oktató irányúak.