Seite - 146 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

146 a kik között Jaksié György, Kostié Lázár és Kaéanski Vladiszláv az elsők. Kivűlök említendő még a régi iskolához tartozó tehetséges Gruié Nikanor pakraczi püspök. A legelőkelőbb költők és a népköltészet szerencsés utánzói- nak egyike a „Vila Ostrozinska" czímű költeményével föltűnt Ostrozinski Utjesenovié Ognjeszláv. Kitűnő elbeszélők: Markovié-Adamov Pál, a Karlóczán megjelenő „Brankovo Kolott czimű szépirodalmi lap szerkesztője; Dimitrijevié István, a humoros beszélyíró; Nedeljkovié Milan, stb. Mindezek az elbeszélők a népnek egész szellemi életét, gondolkodását és viselkedését, eszméit és érzéseit, valamint községi és családi életét vázolják. A szerb irodalom a tudományok minden ágában, de különösen a történet és a nyelvtudomány terén nagybecsű eredeti műveket mutathat fel. A nagy tudományú és páratlan szorgalmú Ruvarac Hilárion grgetegi archimandrita szerb történettel és régészettel foglalkozik; ő a legünnepeltebb történetbúvárok és írók egyike. Fivére, Ruvarac Demeter karlóczai főesperes méltán sorakozik melléje. A szerb-horvát délvidék legjelentékenyebb nyelvtudósa volt DaniCié György, a kinek1 nyelvészeti és nyelvtörténeti művei a szerb-horvát nyelv további fejlődésére majdnem korszakot alkotóknak mondhatók. Komoly tudo- mányos műveikkel kitűntek még: Davidovié Dávid (A szerbek története), NatoSevié György (Természet- és neveléstudomány), Ruvarac Koszta (Kritika és irodalomtörténeti értekezések), Zivanovié Jovan tanár (Szerb nyelvészet), Magarasevié György tanár (Irodalomtörténeti művek) és Medakovié Dániel (A szerbek története.) A szerbek rendkívül élénk politikai érzéke és a folytonos létküzdelem folytán napi sajtójuk rövid néhány év alatt igazán bámúlatos fejlődést ért el. • Nevesebb hírlapíróik és publicistáik közül említendők : Bogdanovié Koszta, Medakovié Dániel dr., a „Srbski Dnevnik" hosszú időn át volt szerkesztője, Gjorgjevié Milán dr., a ki több évig szerkesztette a Miletié Szvetozár dr. alapította „Zastava" czímű lapot, és Joksimovié Miklós, a „Branik" czímű lap szerkesztője. Különösen élénk a tevékenység a népies és a tanügyi irodalom terén. De a mellett a legkülönbözőbb tudományágakból vett szigorúan tudományos kér- dések is tárgyaltatnak szerb nyelven, s ma már alig van a tudományoknak olyan szaka, a melyben egyik vagy másik író nem tett volna irodalmi kísér- letet, sőt egyes szakokkal nagyon is behatóan foglalkoztak. Az újabb idők gyors irodalmi föllendülésével karöltve halad az időszaki irodalom fejlődése.