Seite - 153 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

153 középponti elrendezésű templomokat képviseli jellemzően a horvát tartomá- nyokban politikai függetlenségük idejéből. Az ezen időbeli építmények közt sűrűn fordulnak elő a fölötte kicsiny fogadalmi templomok ; a többi építmény sem üti meg nem hogy a konstantinápolyiak, de még csak a ravennaiak mértékét sem; a velenczei Márk templom meg épenséggel fölülmúlja őket úgy gazdaságra, mint nagyságra nézve. Elrendezésük és díszítményük is byzanczi ízlésű; nemzeti sajátosságról szó sincs, mert a mi sajátosság mutat- kozik is az elrendezésben, mint példáúl a cattarói bazilikán, vagy a knini templom díszítményén, az a művész egyéni sajátossága, a ki azonban épen Hötzendorf Hugo : Várromok Duzluk mellett. úgy nem tér le a byzanczi művészet útjáról, mint más országok ezen időbeli művészei. Valamennyien byzanczi hatás alatt állottak, melynek erejét nem lehet egykönnyen túlbecsülni. Ezen időből való emlékek: a spalatói keresztelő házban levő domború művek (680), St. Donato (Szentháromság) temploma számos szobrászati töredékkel Zárában (804-től 81 o-ig), a Szent Borbála templom Trauban (Trogirban, X. század), Spalatóban a porta aurea falába beépített kápolna, melynek építéséhez egy folyosót használtak föl (IX., X. század), Spalatóban a Béla városrész Szent Miklós temploma (IX., X. század), Spalato mellett a Szent-Háromság temploma (Sv. Trojica) (IX., X. század). Ugyanezen időből valók a Szent Miklós és a Szent-kereszt templomok Nonában (Nin) és Omissá- H. 20