Seite - 154 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

154 ban (Omis), és a Szent Trifun temploma, kivált a kis kerek épület, Cattaróban. Szent István de Pinis spalatói bazilikájából csekély töredék maradt fönn. Ez annak a kolostornak a temploma, melyben Zvonimir vetélytársa és késóbb utódja el volt zárva. Ezeken kivűl még megemlíthetjük : a spalatói Szent Eufemia, a zárai Szent Lőrincz, a priki (Omissa mellett) Szent Péter, a cattarói Szent Lukács, a ragusai Szent Miklós és még számos más templomot. Ezek mind a IX. és XII. század közé eső időben épültek. A Dráva és a Száva közti területen, sírokban talált néhány ékszeren kivűl, egyéb nevezetesebb lelet nem ke- rült elő ezen korszakból ; s a művészettel valamelyes kap- csolatban lévő följegyzéseink sincsenek. A Szent László idejebeli zágrábi püspöki templomnak sem maradt még nyoma sem. Tkalfic, az érdemes kutató, azt tartja, hogy az a templom nem is a mostaninak a helyén állott. Egy oroszlán, mely talán a régi templom ajtaját díszíté, a mostani templom helyre- állításáig annak éjszaki tor- Giuiio ciovio. nyába épületkő gyanánt volt befalazva. A zágrábi székesegyház kincstárában őrzött byzanczi domború művű elefántcsont lap valószínűleg idegenből került ide. A Szent László-féle köpeny kelméje, melyre díszítmények vannak festve, ezen időből való. A mi művészeti tárgy van a horvát tartományokban az Árpádok, az Anjouk és a velenczések idejéből, azokat e munka más kötetei kellőleg méltányolták, így többek közt a horvát művészek közreműködését a traui székesegyházon. A mai Horvátországban és Szlavóniában a XIII. század közepéig kelet- kezett művészeti termékeket a tatárjárás pusztította el. A következő időből,