Seite - 155 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

155 névszerint a csúcsíves művészet korából vannak úgy építészeti, mint művészi ipari emlékek. A zágrábi építmények, jelesül a székesegyház, nagyságra és jelentőségre nézve fölülmúlják még a dalmácziaikat is; csak hogy ott sok régi részlet változatlanúl maradt fönn, míg Zágráb építészeti emlékei sok viszontag- ságon estek át, és megváltozott, megrongálódott állapotban jutottak ránk, úgy, hogy újabb időben gyökeres helyreállításuk vált szükségessé. Masi<5 Miklós : Kerti idyll. A székesegyházat, a kőfaragó jegyek után Ítélve, valószínűleg német mesterek építették. Régebbi időből, a XIII. század végéről vagy a XIV. század elejéről valók a szentély és a hozzá csatlakozó alacsony mellékhajók. Ez a régebbi rész mintegy harmada a templomnak. A másik kétharmad, vagyis a csarnok alakú nyugati rész, a XV. században épült és helytelenül illeszkedik a keletihez. Különösen kívülről bántók a magas, de nehézkes mellékhajók smég inkább az új tető. A templom belseje egészben véve elég jó hatású. A régi részszel egy időben épült a sekrestye és az érseki palota kápolnája. Előkerült maradványok bizonyítják, hogy egykor a székesegyház egész belseje festve volt; falképek nyomai is találkoztak. A sekrestye boltozatán és falain jobb 20*