Seite - 177 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

177 Vegytani intézet Zágrábban. A nemzeti múzeum megalapítása az illyr nemzeti öntudat fölpezsdűlési korszakába esik. Az eszmét Gaj Lajos pendítette meg 1829-ben. Fölhívásá- nak az lett legelső eredménye, hogy az ország minden részéből küldöttek be tárgyakat, a melyeket egyelőre a jogakadémián és különféle egyesületeknél helyeztek el. Mikor utóbb a Draskovió palotát több rendbeli közművelődési intézet hajlékául megvásárolták, e vegyes gyűjtemények is ide kerültek. Az 1850-ben alakúit „Délszláv történelmi társúlata a múzeum iránt általános érdeklődést ébresztett, de az intézet országos jellege csak az 1866. évben iktattatott törvénybe s bízatott a tudományos akadémiára annak igazgatása. A hogy az akadémia fölépült, ott helyezték el a történelmi és régészeti gyűjteményt, míg a természettudományiak továbbra is a „Narodni domu- ban (Nemzeti ház) maradtak. 1878-ban a múzeum az országos kormány rendelkezése alá került s utóbb négy, állattani-állatboncztani, ásvány-kőzettani, földtan-őslénytani és régészeti, egymástól független osztályra tagolták. Könyv- tárát az egyetemivel egyesítették s a növénytani gyűjteményt is az egyetembe kebelezték be. Az 1893. évi törvény erejével, a melynek rendelkezése szerint H. 23