Seite - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

180 nem igen bővelkedő zsákállatok-, karlábúak- és mohállatoknak is számos adriai fajtája van meg. Az Ízeltlábúak gyűjteményeiben több ezer faj és sok ezer példány látható ; itt is leginkább a honi fajoknak lehetőleg teljes egybe- állítására irányúit a fő tekintet. Csupán a kétszárnyúak (Diptera) és a reczés szárnyúak (Neuroptera) rendje hiányzik még. Féreg-gyűjtemény is van a múzeumban. Az ásvány-k'ózettani osztály két alosztályra van tagolva. Az első az általános ásványtani gyűjteményt foglalja magába, a melyben megvannak az összes eddig ismert ásványok. 1800 darabból áll, melyek között nagy számmal vannak a valóságos díszpéldányok, még pedig leginkább az Ural vidékéről, Angliából és Amerikából. E gyűjteményben van 16 darab meteorit is. A hazai meteoritek közül említendő egy 71 grammos, a mely 1842-ben esett le Miijena mellett Zagorjében, egy 107 grammos, a mely 1868 május 22-én hullott le Slavetic környékén, két darab, melyek egyike 79 gramm, a másik pedig 769 gramm súlyú s mind a kettő 1887 október 13-án esett le a szerbiai Sokobanja mellett, továbbá egy 41, egy 60 és egy 150 grammos, melyek 1897 augusztus l-én hullottak le a boszniai Zavid mellett. Kiváló fontosságú a második alosztály, mert tisztán honi tárgyakat tartalmaz. Mindenekelőtt említendő itt a horvátországi, szlavóniai és dalmácziai ásványok gyűjteménye. Horvátország, Szlavónia és Dalmáczia kőzettani gyűjteménye teljes és érdekes áttekintést nyújt a horvát hegység kristályos paláinak és eruptív kőzeteinek fejlődéséről. A horvátországi mellett a boszniai ásványok és kristályos kőzetek 450 darabból álló gyűjteménye is e múzeum díszeként említendő. Mind a két gyűjtemény egyúttal világosan föltűnteti, mennyire haladt az illető országok tudományos átkutatása, minthogy a kiállított darabok egytől-egyig tudományosan is meg vannak határozva és leírva. A kristályos kőzetek ritkább és érdekesebb fajaiból említést érdemelnek : a Fruska gorából való glaucophanitok, a ptunji chloritoid palák, a Fruska gora és a Zágrábi hegység szerpentinjei, a moslavinai, fuzinei és a Zengg melletti Vratnikból való andaluzit-granitok és porphyritok, nemkülönben a dalmácziai diabázok. Van továbbá a múzeumnak igen nagy számú górcsövi készítménye is. Ez ásványok legnagyobb részét e gyűjtemény igazgatója, Kispatié tanár vizsgálta meg és kutatásainak eredményeit részint a délszláv akadémia közleményeiben, részint a bécsi és budapesti földtani társúlatok folyóirataiban közölte.