Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

184 Karlóczán (Karlovci) Jovanovió Vincze szerb metropolita alapított latin iskolát, a melyhez Oroszországból hívott be tanárokat. Ez intézet csakhamar elhanyatlott, de Stratimirovió metropolita új életre keltette, internátust állított mellé s ezzel biztosította a jövőjét. E szerb középiskola ma is fönnáll, mint felekezeti jellegű, nyilvánossági joggal fölruházott intézet. Mária Terézia, e lángelméjű uralkodónő, kinek közművelődési tekin- tetben oly üdvös kormányzata alatt, a hét éves háború gyászos esztendői után egyszerre minden téren, ma szinte hihetetlennek tetsző gyors és általános föllendülés kezdődött, 1770 szeptember 28-án kelt elhatározásával a tanügyet állami föladattá nyilvánította. Az iskolák újjászervezése a korszakot jellemző ifjú hévvel és buzgalommal indult meg. Ratio educationis totiusque rei litter a- riae czímen a Szent István koronájának országaiban egységes tanítási tervet léptetett életbe. A középiskolák föntartására a föloszlatott kolostorok jövedel- méből tanúimányi alapot (fundns studiorum et scholarum publicarum) rendelt. II. József nem volt barátja a tudós iskoláknak. Újító tervei központosító és németesítő czélzataik mellett első sorban arra irányúltak, hogy az iskolák az államnak hasznavehető hivatalnoki kart képezzenek. A Szent István koro- nája országainak összes közoktatásügye a bécsi középponti kormányzat rendel- kezései alá került. A seminariumokat és convictusokat föloszlatták, tandíjat szabtak ki s e jövedelmekből nagy számú ösztöndíjat alapítottak. 1784-ben a német nyelvet bevitték a gymnasiumba tanítási nyelvűi. 1790-ben azonban az újítások megakadtak. 1795-ben a Rotterhann elnöklete alatt kiküldött iskolaszervező bizottság a Szent István koronája országainak új tantervet adott, a mely az iskolák önrendelkezési jogát kizárta, abból az elvből indúlván ki, hogy a fölügyeleti jog az államot illeti meg. Ez újítás még élesebben domborította ki II. József korának törekvéseit a tanügyi téren és csak annyiban mutatott eltérést az előbbitől, hogy a latin nyelvet tette a hat osztályú gymnasiumban a tanítás nagyobb részének, a két évi bölcseleti tanfolyamon pedig az egésznek nyelvévé. A fegyelem igen szigorú volt, az egyházi és vallási kötelességek pontos teljesítését nagyon szorosan vették s az egyetemi ifjak tói is megkövetel- ték. Vendéglők és színházak látogatása egyáltalán tiltva volt. A fölügyelet a tanúlók czéljaira való pénzbeli segélyekre is kiterjedt. Ez a szabályzat is az akkori politikai törekvések következménye volt. A középiskolák többnyire a papság kezében maradtak, de azért szükség esetén világiakat is alkalmaztak tanárokúi. A convictusokat újra fölállították.