Seite - 198 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

198 Ludwig és Hülsaer tervei szerint épült, nagy játékterekkel körülvett mintaszerű alkotás. A homlokzat, valamint az előcsarnok és a gypszöntvények múzeuma a Semper-féle zürichi műegyetem, a belső berendezés pedig a stockholmi nagy gymnasiumok mintájára van szabva. Alighanem ez az egész monarchia legszebb középiskolai épülete. Ugyanezen építészek műve a susaki gymnasium igen szerencsés tagozatú épülete is, a melynek előcsarnokába a régiségtani múzeumot szánták. Ez a gyűjtemény is a zágrábinak a mintájára lesz berendezve ; a czélja az, hogy a gymnasium tanúlói ne csak a holt nyelvek útján hatoljanak be a klasszikus ó-kor szellemébe, hanem a képzőművészet halhatatlan alkotásainak szemlélete révén is. Ludwig és Hülsnertől való továbbá az alreáliskolák vagy nagyobb nép- iskolák azon igen czélszerű tervezete is, a mely szerint a károlyvárosi és az új-gradiskai iskolák épültek. Az egy és két osztályú népiskolák számára az országos kormány minta- terveket adott ki, a melyek szerint az ország minden egyes részén az ottani különleges viszonyokhoz alkalmazott czélszerű és olcsó épületek emelhetők. Ilyen két osztályú iskola van példáúl a tengermelléki Krizistében, egy osztályú pedig Buccarizzában. E czikkünk végén záróképűi e legegyszerűbb népiskola ábrázolata látható, az elején pedig az akadémiának, mint az ország legelső köz- művelődési intézetének a képe. A nemzeti színház. — 1840-ben augusztus 10-étől 18-áig tartott ülé- seiben foglalkozott a horvát tartománygyűlés a horvát színház ügyével s a 2 7 • törvényczikkben nemzeti intézetnek jelentette ki; az 1861. évi 77. törvényczikk pedig nemzeti jellegűvé tette és évi segélyét, mely 1858-tól 1861-ig csak 3000 forint volt, 7200 forintra emelte. A színház-alap ekkor 69.126 forintot tett. 1880-ig egy bizottság vezette a színház ügyeit; ekkor Dereníin lépett élére, mint első intendáns. A tartománygyűlés 1870. évi 70. ülésében, hogy az opera meghonosítását is lehetővé tegye, a színház segélyét 24.000 forintra emelte föl, de azzal a nyomatékos kikötéssel, hogy a dráma semmikép sem hanyagolandó el. 1872-ben a segély 32.000 forintra emelkedett. Ugyanakkor az igazgató választmány föloszlott és a színház igazgatását az országos kormány egy hivatalnokára bízták, a kinek föladata lőn a színház költségvetését leszállí- tani s 14.000 forintnyi tartozását letörleszteni. 1877-ben kezdődött a színház- épület emelésére törekvő mozgalom. JellaCié Ede a színház-alapra hagyta ilicai birtokait, önkéntes adakozásból pedig 105.155 forint gyűlt egybe ugyané czélra. 1881 június 30-án határozta el a tartományi gyűlés a „horvát nemzeti