Seite - 202 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

202 „Vízkereszt, vagy a mit akartok". Egyes művészeket valósággal ő fedezett föl s tőle nyertek nagyobb alakításokra sarkaló ösztönzést. Intendánssága alatt, a mely minden irodalmi és művészeti követelményt teljesen kielégített, még aránylag a pénztári eredmények is a legjobbak valának, mert a közönség nagy bizalommal viseltetett vezetése iránt s ő viszont értett hozzá, mint kell a közönséget a színháznak megnyerni. Miletié egy színházi könyvtárat, is indított meg. A már említett nemzeti országos zeneegyesület kezdet óta nem csupán azt tűzte ki föladatául, hogy zeneiskola legyen, hanem egyúttal hangversenyek és zenés misék előadásával is igen sokat tett a zenei izlés fejlesztésére. Körül- belül 600 tagja és 70.000 forintnyi vagyona van. Irodalmi egyesületek. — A míg a könyvkereskedés fejletlen volt, a tudományos és a szépirodalom ápolása jóformán kizárólag az egyesületek dolga volt, a melyek még ma is igen népszerűek, jóllehet egy idő óta a könyvkiadó vállalkozás már Horvátországban is örvendetes előhaladás útján van. A „ Matica hrvatskau. — 1838-ban Zágrábban nemzeti olvasóegyesűlet (Narodna Citaonica) alakúit s ennek kebelében különösen régi horvát írók műveinek kiadására Draskovié János gróf indítványára 1842-ben a „Matica llirska" czímű irodalmi társúlat szervezkedett, melynek vagyona rövid idő alatt 15.000 forintra szaporodott. 1844-ben a „Matica" az akkori hazafiak nagy örömére és lelkesedésére kiadta Gunduliénak „Osman" czímű nagy költe- ményét. Két évvel utóbb a „Kolo", majd 1852-ben a „Neven" czímű szép- irodalmi lapot indította meg. 1860-ban Prosnicki Erzsébet lelkes horvátnő kezdeményezésére népszerű munkák kiadására gyűlt egybe némi tőke. Minda- mellett az akadémia fölállításáig a „Matica" volt a horvát irodalom egyetlen ápolója és oltalma. Az akadémia megalakúlása és a Szent Jeromos-társúlat (Druztvo svetoga Jeronima) megalapítása (1868) után a „Matica" megvál- toztatta alapszabályait, és munkássága körét a horvát nép középosztályaira korlátozta. 1874-ben a „Matica hrvatskau nevet vette föl. 1877-ben meg- indította a „Zabavna ipovína knjiznica" (Mulattató és oktató könyvtár) czímű vállalatot. 1880-ig 65 különböző tartalmú könyvet adott ki, melyek 315.000 példányban kerültek forgalomba. E vállalatban képviselvék a mulattató és tanító irodalom összes ágai, melyekre kivált a nép középosztályainak szükségük van. Draskovics gróf és mások alapítványai lehetővé tették a Maticának, hogy pályázatokat hirdessen és tiszteletdíjakat fizessen. Van továbbá horvát írók támogatására rendelt alapítványa is. Nagy költséggel és tömérdek fáradsággal