Seite - 205 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

Horvát-Szlavonországok földrajzi leírása. Népesség és gazdasági állapotok. Saját erejéből, de az ország némely részében bevándorlás által is folyvást tetemesen szaporodó népesség, mely serényen iparkodik, hogy a gazdasági téren helyrehozza azt, a mit inkább a külső körülmények mostohasága, mint a saját hibája folytán elmulasztott; mely már eddig is úgy a mezőgazdaság- ban, mint a termelés egyéb ágaiban figyelemre méltó sikereket mutathat föl, de a kielégítőleg gyors gazdasági haladásnak még számos föltételét nélkülözni kénytelen : kevés szóval elmondva, körülbelül ez volna az eredménye az eddigi hivatalos statisztikai fölvételeknek, melyeknek legfontosabb és legújabb adatait csak néhány nagy vonásban mutatjuk itt be. Horvát-Szlavonországok területe 42.531.5 négyzetkilométer, mely a politikai beosztásnak 1886-ban történt gyökeres átalakítása folytán s későbbi organikus törvények alapján nyolcz vármegyére, s a horvát-szlavon-dalmát országos kormány hatósága alá rendelt négy városra oszlik. Minden vármegye bizonyos számú (6—15) közigazgatási járásból, minden járás politikai közsé- gekből áll. Az egész országban körülbelül 500 ily politikai község van. Ezek autonom ügyeiken kivűl átruházott hatáskörben a közös és az autonom országos kormány részére is ellátnak bizonyos ügyeket. Az 1890 deczember 31-iki népszámlálás szerint Horvát-Szlavonországok tényleges népessége 2,201.927 lélekből állt. Ezek között 2,186.410 polgári, 15-5 1? katonai személy találtatott. Miként oszlik meg az egész terűlet és az összes polgári népesség az említett tizenkét fő közigazgatási területen, s miként alakúi ezekben a népesség aránya (népsűrűség) a területhez képest : a követ-