Seite - 207 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

207 Szlavonországokat, hanem Magyarország más nagy területeit is meglátogatták. Ez évek hiányát azonban nem sokára pótolva látjuk. Az 1880—1890-iki idő- szakban az évi átlagos szaporodás, 1.43%-kal maximumát éri el, mely mögött valószínűleg az 1890 —1900. évek eredménye sem fog nagyon elmaradni. A természetes népmozgalom eredményéről már megszakítás nélküli 25 évről vannak megbízható adatok. Ezek szerint az élve szülöttek, az elhaltak és az egybekeltek száma valamint a születési többlet következőleg alakúit : 1875—1879 1880—1884 1885—1889 1890—1894 1895—1899 Házasságkötések . . . 19.588 21.277 19.945 20.804 20.777 Élve szülöttek . . . . 83.935 85.647 95.378 92.399 96.271 Elhaltak 69.027 62.497 62.606 75.707 70.545 Születési többlet . . . 14.908 23.150 32.772 16.692 25.726 Esik ÍOOO lélekre: Házasságkötés . . . . IO.71 II.02 9-56 9.39 8.92 Élve szülött 45-91 44-36 45-73 41.74 41-31 Halálozás 37-75 32.37 30.02 34-19 30.27 Születési többlet . . . 8.16 11.99 15.71 7.55 II.04 összefüggésben az egész időszak kezdetén még rendkívül magas esketési arány hanyatlásával a születési arány, ép úgy, mint Magyarországban, vala- mivel csökkent. Mindkét jelenséget Horvát-Szlavonországokra nézve a kevésbbé kielégítő termések egész sora, a szőlőmívelés válsága, a házasságkötéseket kétségkívül előmozdító házközösségek egyre haladó fölosztása, a népesség élet-igényeinek emelkedése s az időleges kivándorlás teljesen megmagyarázza. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy épen a két utóbbi évben úgy az élve szülöttek, mint az esketések száma ismét oly jelentékenyen emelkedett, hogy állandó visszaesést föltételezni aligha volna jogosúlt. Különben a két utóbbi évötödnek kissé megcsökkent általános születési arányszáma, 1.000 lakosra 41 élveszülöttet számítva, még mindig nagyon tekintélyes, s az eddigi tapasztalatok alapján kevésbbé tulajdonítható a házas- ságok rendkívüli termékenységének, mint inkább a népesség családi állapot szerinti általános összetételének.* Es minthogy az általános halandóság is csak kivételesen, egyes rendkívül kedvezőtlen években (különösen az 1892-iki influenza idején) lépte át a nagy születési aránynál fogva is magasra helyezett határokat, általában véve pedig elég mérsékelt volt : két-három év kivételével * Az 1890. évi népszámlálás egészen megegyezőn az 1880. évivel, a 15 éven felüli népességben csak 26 százalék nótltn férfit és valami 18 százalék hajadont mutatott ki. Ellenben a férjes nök és nos férfiak aránya már a 16—20 éves korcsoportban oly magas, hogy a férfiak arányszáma 6.93, a nőké 2ó.88°/o-ot tesz, a 21—25 éves korcsoportban pedig a nós férfiaké 45-3i. a férjes nőké 75-44 százalékra rúg.