Seite - 213 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

213 De már az 1880. évi népszámlálással összekötött statisztikai fölvétel, mely első izben kutatta a népesség anyanyelvét is, a nem horvát vagy szerb nyelvűek számát 10 százaléknak mutatta, mely arányszám a következő tíz év alatt, 1890-ig, 11 százalékra emelkedett. Az utóbbi emelkedés folytán az anyanyelv szerinti megoszlás következőleg alakúit: horvát és szerb anya- nyelvűekre 87.90, németekre 5.37, magyarokra3.14, csehekre l.2ó,szlovénekre 0.95, tótokra 0.62, ruténekre o. i7, olaszokra o.js, egyéb nyelvűekre 0.40 százalék esett. De ezek csak országos átlagok, melyeknek a tényleges állapotok egyetlen egy megyében még csak megközelítőleg sem felelnek meg. E tekin- tetben az ország egyes részei közt oly nagy különbségek mutatkoznak, hogy azokat még itt sem mellőzhetjük egészen. A bevándorlásnak egyáltalán nem, vagy csak kevéssé kitett négy nyugati vármegyében, Lika-Krbavában, Modrus- Fiuméban, Varasdban és Zágrábban a népesség a horvát és szerb anyanyel- vűeknek 97.30 (Varasdban) — 99.85 (Lika-Krbavában) százalékos arány- számával csaknem egészen vegyűletlenűl maradt, s kivűlök csak a szlovének vannak valamivel számosabban képviselve. Belovár-Kőrösben a horvátok és szerbek részesűlési aránya már 90.52 százalékra esik le; tovább kelet felé Pozsegában 82.72, Szerémben 72.84, Verőczemegyében pedig 68.86 százalékra süly ed. A két utóbbi megyében, hol külső bevándorlások csak Magyarország szomszédos megyéiből történnek, néhány nagyobb tót és rutén telep mellett a németek és magyarok már nagyon tekintélyes töredékét teszik a népes- ségnek. A magyar anyanyelvű lakosokra Verőczében 12.84, Szerémmegyében 6.05 százalék esik, a németekre meg az előbbi megyében 13.71, az utóbbiban 15.40 százalék. Ellenben Pozsega- és Belo vár-Kőrösmegyében a magyarok és németek száma úgy absolute, mint relatíve csekélyebb, s itten a cseh anya- nyelvű bevárdorlók vannak többségben. (5.85 százalék Pozsegában s 3.66 százalék Belovár-Kőrös vármegyében). A nemzetiségek még nagyobb keveredését álla- pította meg a legutóbbi népszámlálás az ország keleti részének néhány járásában, valamint egyes nagyobb városokban. Ezek azonban már oly részletek, melyek tárgyalásába itt nem bocsátkozhatunk. A népességnek hitfelekezetek szerinti megoszlásában az utóbbi 30—40 év alatt a görög-keleti vallásúaknak különben csekélyebb és viszonylagos vissza- esése, valamint az evangélikusok és izraeliták gyorsabb szaporodása folytán szintén történt bizonyos eltolódás, mely ugyancsak bevándorlásokból származik, fontosságra azonban messze elmarad a nemzetiségi arányokban történt válto- zások mögött. Országos átlagban 97 százalék esik az ország két fő felekezetére: