Seite - 223 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

223 különböző szőlőbetegségek terjedésével, melyek ellen csak elégtelenül véde- keztek, a szőlők termőképessége is folyvást csökkent. Az összes termés 1898-ban már nem becsűltetett többre 185.000 hektoliternél. De úgy látszik, a legnehezebb idő már túl van. Hála a kormány, a gazdasági egyletek és más hivatott körök buzgó fáradozásának, az utóbbi években a szőlők fölújítása örvendetes erélylyel indult meg. Sőt már eddig is nagyon tekintélyes eredményeket jegyezhetünk föl, s előreláthatólag ez a mozgalom a következő években még erősebb lesz. A mezőgazdasági üzemek összeírásával összekötött 1895 deczember 31 -iki általános állatszámlálás az ország állat - állományát a következő számokkal állapította meg: szarvasmarha 908.780 darab (ebből 54.187 bika és bika- borjú, 573.2 13 tehén és üsző, 281.380 ökör és tinó, továbbá 150.673 darab idegen fajtákkal keresztezett és 19.011 tiszta idegen fajta), 311.359 ló (ebből 20.780 mén, 161.165 kancza, és 129.414 herélt) 3485 szamár és öszvér, 22.418 kecske, 882.973 sertés, 595.902 juh, 3,349-Oo8 darab baromli (2,856.030 tyúk, 88.901 pulyka, 280.892 lúd és 123.105 kacsa) és 96.534 méh-kaptár (közöttük 9063 darab mozgó szerkezettel). A legutóbb 1880-ban végrehajtott állatszámlálással szemben a szarvas- marháknál és a lovaknál erős szaporodás mutatkozik, a mi annál nagyobb fontossággal bir, mert egyúttal az állatok minősége is jelentékenyen javúlt. Aránylag még erősebb volt a sertések létszámának növekedése; szinte úgy látszott, hogy az állattenyésztésnek ez az ága a népességnek különösen jövedelmező kereseti forrásává fejlődik ki. Sajnos azonban, a föllendülést az 1895-ben kitört sertésvész évek hosszú sorára megakasztotta. Másrészről a kecskék száma a kecsketartásnak az erdővédelem érdekében az ország némely részében kibocsátott tilalmazása következtében a minimumra szállt le; a juhtenyésztés pedig (a gyapjú árak hanyatlása és a községi legelők fölosztása következtében) körülbelül változatlan maradt. Az összes erctöterűletrbl csak az 1894. évből vannak közelebbi adataink. Ezek szerint a körülbelül 2,660.000 holdnyi erdőterületből az állami erdőkre 18.82, a határőrvidéki vagyonközségek erdeire 28.23, a városokéra 0.48, az úrbéri községekére lo.59, a nemes és szabadalmas községek és a közbirtokosság erdeire 2.59, a közigazgatási községekére 10.24, a püspökségek és javadalmak erdeire 1.83, a káptalanokéra 0.09, a szerzetesrendekére és zár- dákéra 0.48, a részvénytársaságokéra l .26, a magánbirtokosok erdeire pedig 25.39 százalék jut.