Seite - 244 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

244 Föltűnő, hogy a horvát városok alapítóit, a rómaiakat, a későbbi Zágráb helyének kedvező fekvése nem csábította városalapításra. A sziavon és horvát városok sorában Zágráb aránylag késői helyet foglal el, mert egyes régi pénzeket nem tekintve, semmi olyan tárgyat nem találtak benne, mint Sziszeken, Mitroviczán és más helyeken, a melyeknek római eredetét a számos, ott talált ókori műemlék kétségen kivűl helyezi. Föltűnő ez annál is inkább, mert a jelentékenyebb folyó partján és meredek hegy tetején fekvő Zágráb helye sokkal kedvezőbb volt egy telep kívánalmainak, mint a síkon feküdt Audanto- A város színköralakú fek- vése a régi, történet előtti Száva- meder meredek partszegélyének a következménye, és kényelmes kilátást enged az egész városra. A keletről nyugatra terjeszkedő város közepéből messze látszó jelűi emelkedik ki a csúcsíves Szent István székesegyház két tornya. Messze a múltba nyúlik vissza a története ennek a temp- lomnak, a mely Zágráb fejlő- désével a legszorosabban össze- függ. A XIII. század eleje óta a város dísze és büszkesége volt Az izraelita templom Zágrábban. t . ez a hatalmas epulet, a melynek a kiépítésén a jelen korig folyton dolgoztak. De nem is a nagy becse adja meg neki a tulajdonképeni hírnevet, hanem az a tisztelet, a melyben Zágráb vidékének falusi népe előtt áll. Sok paraszt ember, a ki gyakran több órai útat tett meg gyalogszerrel, csak akkor ülte meg igazán az ünnepet, ha e tiszteletre méltó, a hagyomány által szentté avatott helyen végezte el ájtatos- kodását. A falusi nép ügyei végeztével seregestől tódúl a „Sv. Kralju-hoz (Szent király) és festői népviseletében az utolsó zugig megtölti a tágas templomot. niumé.