Seite - 248 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

248 istenitisztelet helyéül szolgál. Itt volt egy negyedszázaddal ez előtt az egyetem is mindaddig, a míg a kibővítése az alsó városba való áttételét szükségessé nem tette. A Strossmayer-sétatérről az Űri-útczába érünk. Itt és az Apácza- útczában még áll néhány abból az időből való úri lakóház, mikor a vidéki nemesség a telet a városban töltötte. Akkor urasan ment minden ezekben a kis palotákban. Az Uri-útczában van a díszes görög-katholikus templom, mely valaha római katholikus kápolna volt. A díszes, mozaik körablakokkal ékeskedő épület tervét Bollé Herman készítette. A felső város középpontja azonban mégis csak a Márk-tér, a melyen a bán palotáját a tartományi levéltárral, az országos takarékpénztárt, a Márk-téri plébániát, a tartományi gyűlés palotáját és a most hivatalúl használt régi színház épületét találjuk. Ez a tér egykorú a várossal, és a középkorban temetője is volt a templom körül. A régi Zágráb ezen fő téren, a mely egyúttal igen jó tájékozó pontúi is szolgálhat, áll a tiszteletre méltó korú Szent Márk templom, a melynek tetőzetén Horvátország és a város czimerei vannak kissé kirívó téglákból kirakva. Ez a háromhajós csúcsíves épület jóval kisebb és szerényebb külsejű ugyan, mint a székesegyház, mindamellett akad benne egy s más néznivaló. A monda szerint IV. Béla király építtette. E régi műemléket újabb időben restaurálták. A többi tereken és útczákon a legfőbb hivatalok helyiségei és iskolai épületek állanak. A meredek hegylejtőn a Vraz-sétaút húzódik végig és nyújt szép kilátást a zágrábi hegységre és a káptalan-városra, meg a székesegyházra. Régebben „éjszaki sétaúta-nak hívták, mostani nevét Vraz Stanko horvát költő tiszteletére nyerte. Legfelsőbb pontján áll a pap-torony, mely egykor a káptalani kincsek biztos menedékhelyéül szolgált. Itt vannak a legfőbb itélőbiróságok, úgy szintén a királyi tartományi kormány különböző hivatalai és osztályai, melyek között különösen a vallás- és közoktatásügyi osztály épülete tűnik ki gazdag művészi díszítésével. Ez a kívülről igénytelen épület a horvát művészetnek valóságos kincses háza. Márványoszlopokon álló hatalmas kovácsolt vas rácsos kapu vezet az útczáról a csinos előkertecskébe. A pompéji stílben épült lépcsőházból pompás dísz- terembe lépünk, melynek falait horvát művészek válogatott remek művei ékesítik. E háztól a város időbarnította kőkapujához fordúlunk. Útközben baloldalt hagyjuk a királyi konviktus épületét és a régi „főparancsnokságot", az egykori határőrvidék legfőbb katonai hatóságának a székhelyét, míg jobbra