Seite - 254 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

254 színháznak. Egy s más természetesen még csak alakuló félben van e város- részekben; házak épülnek és útczák nyílnak a szabályozó terv szerint. Az Egyetem-térről nyugat felé szép, széles, gesztenyefákkal beültetett útcza nyílik, a Prilaz, mely az Ilicával egyközűleg a déli vasút állomása mellett épült Rudolf-kaszárnyához és a gyárnegyedbe vezet. A Prilazon van a horvát festők és szobrászok újonnan épült közös műterme, a melyet tarto- mányi költségen építettek, hogy a horvát képzőművészet szerény, de sokat ígérő első rügyeinek ápolást és támogatást nyújtsanak. Ezen az oldalon van a nagy dohánygyár, melyben száz meg száz környékbeli leány talál foglalkozást; továbbá a részvénytársulati sörgyár, a pótkávé-, tégla- és parquettgyár, a franczia faipartársulat nagy szabású telepe és számos egyéb ipartelep, melyeknek füstölgő magas kéményei Zágráb ezen részeinek iparváros képet kölcsönöznek. A Színház-térről keletre a Zrinyi-térre vezet a Kukovié-útcza, melyen a kicsiny, de szép csúcsíves protestáns templomon kivűl több igen tekintélyes palota van, mit a Kolmar-féle és a Kukovié-féle nagy ház. Ez útczát most nyugat felé a Khuen-Héderváry-téren túl meghosszabbították az Erzsébet-útczával egészen a Ciglana-térig. Ez a jelenleg rút barakokkal megrakott tér az új iskolaépületekkel egykor a város legfontosabb építészeti góczpontja lesz. Ezzel bevégezve a városban tett sétánkat, nézzük meg a környéket. Kevés város függ össze olyan szorosan a környékével, mint Zágráb. Az Ilicából jövet pár lépésnyire Kaíié a népköltő szobra mellett a lövőcsarnokhoz és a zágrábiak legkedveltebb üdülőhelyére, a Tuskanecre érünk, öt perez, és megszűnt a városi zaj és lárma. Százados tölgyek alatt járunk, melyeknek sűrű lombjain át alig szűrődik be egy-egy napsugár, mozgó fényfoltot vetve a gyepre. A fülemile félelem nélkül kezd csattogó énekébe, a bokrok között rigók suhannak el, és olykor egészen idegen vándorok is betévednek ide az Alpesek jégfödte csúcsairól. Meglepetve szem- léljük Zágráb langyos égalja alatt a havasi növényvilág virágait (Epimedium alpinum, Eranthis hiemalis), melyek itten alig 140—180 méternyi magas- ságban nyílnak a tenger színe fölött. Talán bizonyítani akarják e növények Pilar elhúnyt horvát geologus azon nézetének a helyességét, hogy egykoron a zágrábi hegységet is jégmezők borították? Egy s más dolog csakugyan mellette szól. A Tuskanecet körűi ve vő dombsornak a város felé eső részén szép villanegyed, a Josipovac, alakúit. Nyári lakok és szőlők között szép út vezet, több pontján szép kilátást nyújtva, egészen Cmrokig, és onnét egy