Seite - 256 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

256 másik dombhátra fölkanyarodva, vissza a felső városhoz, a régi György temető mellett, mely hajdan a legelső rendű volt, a György-útczába és a Kipni trg-hez, hol egy csúcsíves kápolna áll, mely a Pap-toronynyal együtt festői látványt nyújt. A Novaves (Újfalu) munkásnegyed e városrészt szebbnek mutatja, mint a minő valójában. A György-útczából éjszak felé a zágrábi hegység ölében egy órajárásnyira gyalogösvény vezet a felséges Szent Xaver völgyön át a szép Sestine hegyi faluhoz és onnét tovább föl a gróf Kulmer- kastélyhoz és Medvevár romjaihoz, másfelől jobbra kanyarodva és a novavesi országútra érve az újonnan létesített, pompás íves oszlopcsarnokokkal körűi- épített középponti temetőhöz. A városra éghajlata tekintetében és némely más szempontból nagy fontos- ságú a zágrábi hegység, melynek legmagasabb csúcsa, a Sljeme (1035 méter), kétségkívül ősrégi hegyromladék. Déli nyúlványait, a melyeken Zágráb és Tuskanec fekszenek, a fő törzstől hovatovább távolodva mind fiatalabb rétegek alkotják, melyek nagyrészt görgetegkövekből és sárga porrá szétomlott kőzetből állanak. Valószínű az a föltevés, hogy ezeket az ifjabb rétegeket évezredek folyamában a jég szaggatta le a főtörzsről és szállította az úszó jégmező aljához, a mint hogy az Alpesekben ma is moréna kiséri a tova csúszamló jégmezőket. Idővel hatalmas moréna ülepedett meg a zágrábi hegység alján, melyet a jég eltakarodása után a patakok kialakítottak és a mai hosszan elnyúló földháttá idomítottak. A nap növekvő heve elől a havasi növények elmene- kültek és csak a védettebb helyeken, minő az alacsonyan fekvő Tuskanec, maradtak meg. De Zágráb növényvilága némely más említésre méltó jelenséget is mutat. Érdekes áttekintést nyújt minderről a város déli oldalán fekvő botanikus kert, melyben a havasi világ és a karszt növényzete a forró földöv növényeivel együtt szabadon tenyészik. A Száva mellett forró nyárban buja mocsári növényzet virúl, mely a holt ágak meleg vizével táplálkozik, holott télen alig láthatni ott egy-egy elszáradt nádszálat. De a sík mezőn is üde és zöld a zágrábi hegységből alászivárgó talajvíz által nedvesen tartott növényzet a nyári hónapokban. A hasznos növények többségben vannak a többihez képest, mert a mező- gazdaság a környékbeli erdőséget jórészt letarolta; a tölgyön kivűl főleg a fűz a jellemző fája a síkságon levő erdőállaboknak. A szőlő Zágráb környékén csak a domboldalakon tenyészik, nem úgy, mint a Szerémségben, hol a