Seite - 264 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

264 Hangulatos képeket nyújtanak még a hegység aljától az említett nyúl- ványok között a város felé lassan leereszkedő völgyek is, így a Vidovec melletti köves völgy és a barlangjáról híres völgy Markusevec mellett. V A Sestine-völgy tői nyugat felé körülbelül egy órajárásnyira a Prekrizje- völgy nyilik, a Tuskanec, a josipovaci nyaralótelep és a Zelengaj (zöld liget) folytatásaként, és az utolsó lejtőnél, a podsusedi országút mentén a Mikulié- völgy a Sv. Duh-hal (szent lélek). A környék szőlőiben számos nyárilak van elszórva, melyekben a nyaraló városiak különösen szüretkor igen víg életet élnek. A Sestinétől keletre eső völgyek a bukovaci szőlőskertek kivételével kevésbbé élénkek. Ha a keleti irányban haladó Oláh-útczán hagyjuk el a várost, pompás gesztenyefasoron menve végig egy óra múlva elérjük a tavaival, gloriettejeivel, vadászházaival és Szent György szép kis kápolnájával angol módra csinált 2 !/a négyszög kilométernyi Maximir (Miksa pihenő) parkot. Vrhovac Miksa püspök hozta létre ; a zágrábi érsekség tulajdona, de nyitva áll a közönségnek is, és népünnepélyek alkalmával olykor ezer meg ezer ember látogatja. Valamivel beljebb a hegységben fekszik Remete, ősrégi pálos templomá- val, melyhez búcsú alkalmával özönlenek a zágrábiak, hogy a százados hársak és gesztenyefák alatt élvezzék a népies nyársonsültet (peíenica). A monda azt mondja, hogy a Remete-völgyben az 1242. év körűi egy Isquilin nevű remete telepedett le, a ki a telket, a melyen később a kolostor épült, a vidék földesurától, mirogoji Herkuk Miroszlávtól ajándékúl kapta. A pálos atyákat, mint tanítókat és a műveltség terjesztőit rendkívül szerették ; működésük nyomai még ma is észrevehetők. A templomban egy csodatévő Szűz Mária kép van. Sokan látogatták e hegységet azon nagy földrengés után, a mely 1880 november 9-én Zágrábot csaknem romba döntötte, Remetén pedig föltűnő nyomokat hagyott. De a mint az életben a szerencsétlenség megaczélozza egyesek jellemét és a szükség növeli a tetterőt, azonképen a zágrábi polgár- ság is csakhamar fölocsúdott ijedelméből és kettőzött erővel, gyorsan eltűntette a csapás nyomait. Úgy Remetén, mint Zágrábban csak a sok új alkotás és a gyorsabb fejlődés árúlják el, hogy a mindennapi életet nagy esemény zavarta meg. Ez a földrengés is a Zágrábra oly nagy hatású zágrábi hegység föld- tani alakúlásával kapcsolatos, mert Zágrábtól keletre KaSinán, Bistricán és