Seite - 265 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

265 Zlataron át vonúl el a földrengési vonal. És épen e vonalon van a 45 kilo- méter hosszú hegyhát egyetlen nagyobb horpadása, mely a közlekedésre is nagy fontosságú. Mert a hegységnek mégis van egy hátránya Zágrábra nézve, az t. i. hogy nehezen járható és ezért a közlekedésnek kerülőt kell tennie. Bár a sestinei, markuseveci és íuCeijei völgyek mélyen be vágódnak a hegy testébe, a hegyhátra mindamellett is csak ösvények kapaszkodnak föl és még a Sljeme tetejére vezető szekérútnak sincsen a túloldalon Zagorje felé egy Részlet a zágrábi Maximir-parkból. ösvénynél egyéb folytatása. Csak Kasinánál akadunk egy mélyebb horpadásra, a melyet országút szel keresztül. És épen itt válik a kristályos palából és az arra támaszkodó mész- és homokkő-, valamint márga-rétegekből álló hegység merevebb, durvább alakzatává. Nyugati szárnya magasabb és Zagorje felé meredeken esik alá; a keleti 600 méteren alul (a Kasinai hágó 427 méter) maradó magasságra süly ed; e helyett azonban kiszélesedik és mindkét lejtője arányos. Ezen alacsony részen pusztított legerősebben a vízmosás, úgy, hogy a dombhátak éles födélalakúakká lettek, a sziklák pedig csupaszon merednek fölfelé. Nevezetes e hely gazdag ásadék-állatvilágáról ; gyakran egész telepét H. 34