Seite - 269 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

269 joggal és kiváltsággal látva el őket, mi számos új német telepest, leginkább kézmívest, vonzott oda. Ezzel Horvátországban is virágzásnak indúlt a városi élet. Első sorban „Zagrabia in monte Grech u emelkedett IV. Béla király 1242 november 16-ki arany bullájával szabad királyi várossá. A király, mint a bulla mondja, maga köré gyűjtötte Dénes bánt, István zágrábi püspököt sok más püspökkel és fő méltósággal egyetemben, hogy a Grech hegyi Zágrábot mint királyi várost megalapítsa, oda telepeseket gyűjtsön és a várost megerősítse. Ez a bulla, és az 1266 november 23-ki oklevél, melylyel IV. Béla király a Zágráb melletti Grech hegyi várnak (Castrum in monte Grech juxta Zagrabiam) további kiváltságokat adományoz, alapjai a zágrábi városi jognak. Az arany bulla legfontosabb határozatai voltak : hogy a polgárok maguk választhatták bírájukat, de a választást megerősítés végett a király elé kellett terjeszteniök ; azután, hogy végrendeletileg szabadon intézkedhettek vagyo- nukról még az esetben is, ha nem voltak leszármazóik; csak ha ivadék és végrendelet nélkül halt meg valamely polgár, osztatott szét vagyona a község, a város szegényei és templomai közt. A mindennapi vásáron kivűl a király minden hétfőn és pénteken külön vásárt engedélyezett a városnak, mely viszont köteles volt tíz fölszerelt katonát bocsátani a király rendelkezésére, mikor a Tengermelléken, Karintiában vagy Ausztriában viselt háborút; ezenkívül meg, mikor a király ott tartózkodott, 12 ökröt, 1000 kenyeret és 1240 liter bort tartozott szállítani. Egész Szlavónia herczege, ha királyi vérből szár- mazott, ezen adónak a felét kapta. A bánnak (az al-bánnak nem) beiktatásakor egyszer s mindenkorra 1 ökröt, 100 kenyeret, meg 310 liter bort (unam tunellam vini) adott. Az első öt esztendőben egyébiránt mindezen adótól mentes maradt. Nyomban a tatárok eltakarodása után a menedékhelyökről visszatérő polgárok, valamint az új telepesek elhatározták, hogy immár szabad királyi várossá emelt városukat derekasan megerősítik. Ez különben is határozott kívánsága volt a királynak. Az erődítést valószínűleg 1242—1266 közt maguk végezték saját költségükön. A felső város ezen erődítési művei az egész közép-koron át és az új-kor- ban is sokáig főnmaradtak. Természetesen sokszor javították és tökéletesbítették őket; itt-ott még ma is látni maradványaikat. így a Grech hegyi város — az akkori időhöz képest —jól megerősített várossá lett; fala hat toronynyal volt ellátva, melyekből négy ma is fönnáll, még pedig délen a Strossmayer-sétatéren