Seite - 272 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

272 engedelmével katonáskodó népet telepítettek városukba, és pedig annak nyugati részébe, tehát Gradéccel szemben, az „Opatovinau nevű útczába. Nem érdektelen, hogy sokan a kanonokok közül a káptalan-város megerősítésével, az új telepesekkel és fölfegyverzésökkel járó áldozatok alól igyekeztek kivonni magukat, de ereménytelenűl. Ugyanazon időben, mikor a káptalan-várost megerősítették, Osvát püspök (1466—1499) hozzá fogott a székes-templom megerősítéséhez is. Nagy buzgalommal látott hozzá a székes-templom kiépítéséhez s a külső építkezést csakugyan be is fejezte; de meghalt, mielőtt egész tervét meg- valósította volna. A befejezésre 10.000 frtot hagyott. Művét Lukács püspök (1500—1510) fejezte be, mint II. Gyula pápának hozzá intézett leveléből kitűnik. De a székes-templom teljes megerősítését csak erdődi Bakócz Tamás bibornok esztergomi érsek vitte keresztül, mikor a zágrábi püspökséget kormányozta (1510—1518). A székes-templom most már magában véve erős vár volt, vastag falú hét zömök toronynyal, melyek mai napig meg- vannak; keletről az erődített káptalan-városra támaszkodott s kiegészítette annak erődítési műveit. Ekkép nemcsak a felső (Gradéc), hanem a káptalan-város is meg volt erődítve. Ámde a törökök soha sem jelentek meg Zágráb falai alatt, noha véres portyázásaikon nagyon gyakran a legközelebbi szomszédságáig is eljutottak; sem a kanonokok és a polgárok kincsei, sem a püspökök és kanonokok elleni boszú, kik katonáik és jobbágyaik élén bátran szembe szálltak velők, nem csábították őket erre. Zágráb büszkén dicsekszik vele, hogy falaira soha sem tűzték föl a lófarkas zászlót. Kevésbbé lehet büszke Zágráb a belső viszályokra és véres polgár- háborúkra, melyeknek nem egyszer színtere volt. E szilaj összeütközésekre Medvevár kapitányainak erőszakossága, továbbá a káptalan-város s Gradéc polgárainak különféle, leginkább kereskedelmi érdekei közti ellentét, végűi pedig politikai viszályok adtak okot. Medvevárt az 1250 —1254. években IV. Béla király engedelmével Fülöp püspök építteté föl a zágrábi (Medve) hegységben, melyben akkor kétségkívül sok volt a medve. De a zágrábi püspökök nem sokáig örvend- hettek Medvevár birtokának, mert már 1262-ben a király elfoglalta, s e vár miatt azután hosszú viszály támadt a püspökök s a királyok közt, míg végre III. Endre Gardun árulása folytán magához nem ragadta. Az Árpádok