Seite - 278 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

278 Gradécet égő nyilakkal árasztották el és sok polgárt sebesítettek meg. II. János, az akkori zágrábi püspök (1387—1397), mindazokat a polgárokat, kiknek a támadásban részök volt, egyházi átokkal is sújtotta, s mikor a polgárok e büntetést nem sokba vették, a püspök és kanonokjai még jobban meg- haragudtak. Ez év karácsonyának első napján a kanonokok néhány polgár- leányt a Mandusevac forrásnál (a mai JellaCié-téren) megrohantak, kifosz- tottak s megbecstelenítettek. Karácsony másodnapján a polgároktól néhány ökröt hajtottak el és Szilveszter-este a Margit-temetőben (a mai görög templomnál) kiásták néhány polgár és polgárnő holttetemét s a patakba dobták, vagy a mezőre a halaknak, madaraknak, meg a vad állatoknak táplálékul. Ekkor nagy félelem szállta meg a polgárokat, úgy, hogy ki sem mertek többé lépni házaikból. Míg a polgárok az említett rémtettek miatt Bebek Detre bánnál és Ders Márton al-bánnál panaszt emeltek, a püspök és a kanonokok saját szakállukra igyekeztek boszút állani; a püspök ugyanis másodízben és immár ünnepélyes módon külön e végből mondott nagymisén s tekintélyes, az ünnepélyre - meghívott tanúk: az esztergomi és spalatói érsekek, a boszniai püspök, a zágrábi ferencziek pater-guardianja s más egyházi méltóságok, valamint nagy számú néptömeg jelenlétében 1397 január 8-án az egész Gradéc szabad királyi várost a nagy egyházi átokkal sújtotta. A zágrábi püspök fölolvasta a kiközösítő oklevelet, azután a gyertyákat eloltották s földre dobták. A kiközösítő oklevél súlyos vádakat tartalmazott a gradéci polgárság ellen; a polgárságnak egyúttal szemére hányták a káptalan-város és a székesegyház ellen intézett támadást, a zágrábi székes- egyház iránti rút hálátlanságot, minthogy az egész község, a nép, meg a polgárság a püspöktől és a kanonoktól nagy jótéteményekben s általában minden előzékenységben részesült. A kiközösítő oklevelet azután megküldték a zágrábi püspöki megye minden egyházi hatóságának. De a gradéci polgárság ezt az ünnepélyes egyházi átkot sem vette szívére, s ez annyira fölboszantotta a püspököt és káptalanát, hogy a polgároktól néhány házat, szőlőt és szántó- földet erőszakkal elvettek, Zsigmond király előtt pedig már előbb panaszt emeltek a polgárok ellen a székes-káptalan elleni támadás miatt. De Gradéc szabad királyi város is a királyi udvarban keresett oltalmat s kegyelmet kért az elkövetett erőszakosságokért. Zsigmond király meghallgatta a polgárok kérését, mindent megbocsátott nekik s meghagyta a püspöknek és a káptalan- nak, hogy az elfoglalt házakat, telkeket és szőlőket adják vissza a polgároknak; a mi meg is történt. A püspök és a káptalan nem tehettek egyebet, mint