Seite - 285 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

285 A ki tudja, mily nagy fontosságuk volt a kolostoroknak az európai közép-kor egyetemes polgárosodásában, az nem fog csodálkozni, hogy mind- ezeket a zárdákat megemlítettük. Számuk valóban azt bizonyítja, hogy az akkori Horvátország kis fővárosában élénk művelődési élet uralkodott. A XVI. században a czisztercziek meg a domokosok eltűntek Zágrábból, és kevéssel később bevonultak helyettök a jezsuiták s ott maradtak rendjök föloszlatásaig (1773). 1622 körűi emelték a ma is fönnálló Katalin-templomot és mellette nagy zárdájukat, mely- ben gymnasiumot nyitottak (1606), később könyvnyomdát is állítottak könyvkereskedéssel, mely Zágráb akkori összes más könyvnyomdáit és könyvkereskedéseit háttérbe szorí- totta. A horvát tatrománygyűléssel a végből folytatott tárgyalásaik, hogy Zágrábban egyetemet alapít- sanak, meghiúsultak ugyan, mind- azáltal iskoláikkal, valamint irodalmi és írói működésökkel, különösen tankönyvek kiadásával a XVII. és XVIII. században nagy érdemeket szereztek a horvát ifjúság kiképzése körűi. Ez érdemüket nyilvánosan is elismerték, midőn a horvát tarto- mánygyűlés 1693-ban a zágrábi jezsuita-collegium rektorát örökös tagjává választotta, mely megtiszteltetésben egyébiránt a pálos-rend perjele már előbb részesült. Ha számba veszszük a zágrábi püspökség és székes- káptalan fontosságát, valamint az ottani templomok és zárdák számát sok papjukkal és szerzetesökkel nemcsak a közép-korban, hanem még az újkorban a XIX. század kezdetén jóval túl is : hajlandók leszünk a régi Zágrábot Brunner Sebestyénnel „papi város"-nak nevezni. Csakugyan igen nagy volt a papság befolyása Zágrábban és általában egész Horvátországban a XIX. század második feléig. Ez adja magyarázatát annak is, miért nem bírta a reformatio néhány főúr nagy erőfeszítése mellett sem lábát megvetni sem Zágrábban, sem Horvát-Szlavonországban. Régi várostorony Zágrábban.