Seite - 294 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

294 Zágrábot az utolsó nagy európai várossá teszi a Kelet küszöbén. Míg a Balkán-félsziget többi nagy városai: Belgrád, Szófia, Filippopol, Szerajevo, Athén, stb. a keleti és európai szellem sajátos vegyűlékét mutatják külsejűk- ben, Zágráb tetőtől talpig európai, s az is volt mindenkor. Zágrábot felséges uralkodóházunk tagjai a legújabb időben is többször meglátogatták. 1888-ban boldogult Rudolf főherczeg fenséges nejével járt Zágrábban s minden horvátot föllelkesített a horvát egyetemi ifjúsághoz intézett ama buzdításával, hogy jövőre is ápolja és gondozza az ősrégi horvát nyelvet. 1894 óta Lipót főherczeg ő császári és királyi fensége és fenkölt családja lakott állandóan Zágrábban. Feledhetetlenek maradnak azonban minden horvátra nézve az 1895-iki októberi napok, midőn Ő Felsége harmadik zágrábi láto- gatása alkalmával több közművelődési intézetet nyitott meg ünnepélyesen. A horvát tengerpart. A horvát tengerpartot a Hreljin fölötti Gradináról lehet a legjobban áttekinteni. Jóllehet ez a magaslat csak 667 méternyire emelkedik a tenger- szín fölé, mégis a legszebb körképek egyike tárul róla elénk. Veglia (Krk), Cherso (Crez) és Lussin (Losinj) szigetek a háttérben elzáiják a nyílt tengerre való kilátást és a Quarnero öblét egy nagy tónak tűntetik föl. A partok változatos alakúlata jól meglátszik, legelsőbb is a szép, tágas buccari-i öböl. Az egykor fontos kereskedő város a természet alkotta kikötő végén szinkör alakban épült, fölötte egy Frangepán-kastélylyal. A városon fölül, a völgykatlan szélén fehérlik St. Cosmo (Sv. Kuzam) falucska; odább meg Kukvljanovo és Skriljevo, a melyeket bár egy összefüggő egészet alkotnak, viszálykodás és egyenetlenkedés, a Tengermellék két gyakori rosz szelleme, két ellenséges helységgé tett; tovább a szép Krasica, a gyümölcsben bővelkedő ViSnjevica, a csinos Praputnik, s végűi az egyik legnagyobb Frangepán-féle vártól koszorúzott Hreljin falu. A roskadozó várfal tövében van a temető. A buccari-i öbölben terűi szét a festői fekvésű Portoré (Kraljevica) város is, három karéjú öblöcskével és Zrínyi Péter jókarban levő várával. Portoré és Buccari között, ez utóbbival épen szemben fekszik a bájos halászfalú, Buccarizza (Bakarac), feljebb Turinovo selo és Dol. Portoréval szemben meg a buccari-i öblöt elzáró sziklákról mosolyognak le Sojiéi, Maruniéi, Mihletiéi és Kostrena Sv. Barbara falvak kertjei, míg Kostrena Sv. Lucijá-X. a kopasz szikla elrejti előlünk.