Seite - 296 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

296 Az ember nehezen válik meg e szép látványtól. Fiume felé jövet Tersatto (Trsat) köti le figyelmünket, a mely 140 méternyi kösziklás magas- laton emelkedik. Lábánál terűi el Su$ak, Horvátország egyik legszebb helye. A szomszédos Fiume élénk forgalma és pezsgő sürgölődése az utóbbi években e helység fejlődését is nagyban elősegítette. A szirtes lejtők lábától a tengert nagyszabású töltésekkel messzire visszaszorították s így az új telepekhez kellő sík terűletet a hullámok birodalmától hódították el. Susak, a néhány évvel ezelőtt még félig paraszt lakosságú kis falucska, ma élénk forgalmú csinos város, a melynek széles útczáin a kikötőhelyek pezsgő élete lüktet; a parton pompás nyárilakok, emeletes házak és díszes középületek sorakoznak. A kígyó- vonalban fölfelé haladó szép körúton emelkedik az új gymnasium gyönyörű homlokzata. E palotaszerű iskolát, mely az ország egyik legszebb közművelő- dési intézete, gondosan ápolt díszkert veszi körűi. Jóllehet Susak lakóit körül- ményeik inkább a gyakorlati foglalkozások felé terelik, mégsem feledkeztek meg a helység csinosításáról. A tengerparton drága töltéssel szerzett területre szép parkot ültettek, a melyben a Földközi-tenger vidékének növényeiből egybeállított gyűjtemény díszlik. Világosságról és levegőről s az élet egyéb kényelmi kellékeiről sokkal jobban gondoskodnak itt, mint a partvidék egyéb helyein. A Susak fölötti Tersatto is eléggé kies kinézésű szép útczáival, kellemes látványt nyújt jó karban lévő Frangepán-várkastélyával és messzire ellátszó híres búcsújáró-templomával, a mely az árnyas temetőben emelkedik. E templom kiváló nevezetességű. A hozzá fűződő legenda a derék partlakók mély vallásos érzületét tükrözi, kik e szép monda alapján évszázadok óta szent áhítattal csüggnek a viharzó tenger szörnyű vészei között e malasztos kegyhelyen. E legenda egész a XIII. századba vezethető vissza s elmondja, mint hozták el angyalok a Boldogságos Szűz názáreti lakát előbb Tersattóba s mint vitték innen utóbb Lorettóba. A kolostor-templom szentélyében áll az alapítójának, Frangepán Márton- nak (-J- 1479) és nejének, Orsolyának síremléke; melléjük temették öcscsét Bertalant (-J- 1473) és Frangepán Miklós bánt is (-f- 1647 Bécsben). Ez alkalommal helyezték el a templomban a fekete báni zászlót, a kétélű aranyo- zott báni pallost és kormánypálczát is. Erzsébet bánné (-J- 1613) szintén ide temetkezett. E kolostor-templomban aluszsza továbbá örök álmát három püspök: Agatií Iván (-J- 1649), Mariani Péter (-j- 1664) és Smoljanovic Iván (-j- 1676), a költő Zrinyi Miklós udvari káplánja és kedvelt embere. Kruzié Péternek, Clissa hős védőjének a fejét is itt őrzik, a kit a törökök a nevezett