Seite - 305 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

305 Barőié Bertalan kanonok beszéli szülővárosa krónikájában, hogy Buccarit görög gyarmatosok alapították és Patrasi nevet adtak neki, míg a rómaiak Velcer'a- vagy Vo/cerdnak nevezték; a városban és környékén talált régiségek azonban csak a római korig mennek vissza. A VII. század elején a horvátok hódították meg, a XII.-ben és XIII.-ban pedig Veglia urainak a birtokába került, a kiknek a kiváltságait az elvonuló tatárok elleni szolgálataik (1242) után IV. Béla tetemesen meggyarapította. Hollós Mátyás király Buccarinak A Frangepán-féle portoréi „Novigrad" kastély. jutalmul azért, hogy a velenczéseknek sikerrel ellentállott, városi jogokat adományozott, a minek az emléke még ma is él az itteni népnek egy dalában. 1778-ban Mária Terézia Buccarit és a Tersattótól Portoréig érő egész partot szabad kikötőnek nyilvánította, 1779-ben pedig szabad királyi várossá emelte Buccarit. Ugyanő városi iskolát is alapított, a melynek fön- tartására 30.000 ezüst forintnyi alapítványt tett. 1809-ben Buccari a horvát Tengerparttal együtt a francziák hatalmába került, s csak 1833-ban nyerte vissza ismét az önkormányzatát. A horvát tartomány gyűlés 1873-ban a falusi községeket elválasztotta a várostól s ezt 1895-ben a megyei hatóságnak H. 39