Seite - 319 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

319 A tengerparti helységek, így Lukovo, Klada, Starigrad, Stinica, több- nyire puszták és szegényesek. Kivétel csupán a jablanaci öböl. JablanacvLÍ\ egy kis fjord vágódik be a szirtfalakba, s ennek a végében takaros falucska húzódik meg, a mely tisztaságával és némi jómóddal tűnik ki. Alig is képzelhető élesebb ellentét, mint a milyen Starigrad és e csínos halászfalucska között mutatkozik. Amannak a lakói nem hiába állanak Carlopago. abban a hírben, hogy a koldulás a fő keresetük. A Tengerparton az a szójárás Starigradról, hogy az ottani leányok addig nem mehetnek fétjhez, a míg koldulás közben legalább egy pár czipőt el nem koptattak. Vruljánál a tenger szine alatt erősen fölbugygyanó édesvizű forrás fakad, a mely alighanem a nagy Lika folyónak Kosinj dolnjinél a Lipovo poljén tetemes magasságban hirtelen eltűnő vize. Hóolvadás idején e forrás fölbugyogása olyan erős, hogy a helye nemcsak kisebb halászbárkák, hanem nagyobbak számára is járhatatlan.