Seite - 332 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

332 hóval telt gödrök, mély útak, szurdokok, jég- és más barlangok; köztük néhány úgy magasságra és hosszaságra, mint alakzatra nézve figyelemre méltó. Látni csermelyeket, föld alá búvó folyókat és hegyi patakokat, vízeséseket, földalatti tavakat, terjedelmes, sötétlő, mély csöndességű erdőket, buján zöldelő hegylejtőket és magasan fekvő gyepmezőket, szóval oly természetet, a mely nagyszerűségre és vadregényességre nézve semmiben sem szenved fogyatkozást. Különös hatásúak a különféle alakzatú csúcsokban végződő, össze-vissza repedezett, szerteszét hasadozott falként égnek meredő hegyormózatok. Már a neveik is, ú. m. Zvonac (harang), Ravno (sík), Obli vrh (gömbölyű tető), Debeli brieg (vaskos hegy), Klobufina (nagy kalap), Kosarina (nagy kosár), Ostri vrh (hegyes csúcs), Veliki rebar (nagy borda), Hrib (gomba), stb. jelzik a mészkőhegységnél szokásos sokféle alakzatot. A JiCi mező (Liíko polje) déli szélén emelkedő Kosarina hegycsúcsot legtalálóbban egy tűzhányó hegynek a kráteréhez lehetne hasonlítani, a nép azonban kosárhoz hasonlónak találja. A legnevezetesebb sziklaormok a Risnjak, a Snieznik, a Drgomalj és a Bitoraj. A Risnjak vad sziklahegy, mely a Kulpa forrásától a Mrzla vodicáig és a Crni lúgtól a Snieznikig nyúlik el három lépcsőzetet alkotva. Az első meredek és sűrű fenyűerdővel borított; a másikon tiszafenyűvel tarkított bükkös foltok láthatók; a harmadik, a legmeredekebb, kopasz sziklákkal meg-megszakgatott párkányzat lábánál fényű- és bükkfákat találunk, köztük elszórva egy-egy törpe borókát (Juniperus nana), hegyi jávorfát, krajnai varjú- töviset (Rhamnus carniolica), és a kősziklafalakon törpefenyű (Pinus montana var. pumilio) bokrokat. Vannak itt örökké hóval telt mély gödrök, a sötét mélységekben meg bizonyára jégbarlangok is akadnak. E csoport legmagasabb csúcsa a Veliki Risnjak 1528 méter magas. Telistele van hasadékokkal és tátongó repedésekkel, mélységekkel és karsztos tölcsérekkel, mint a horvát Karsztnak kevés csúcsa. Szétmáló, üreges mészkősziklái egymáson szanaszét hevernek, a repedések vízszintesek vagy merőlegesek, egyes sziklák magasan nyúlnak föl az égnek, a meredek falak tele vannak rovátkás mélyedésekkel. A Risnjak tömegét alúl szürke és lazább, a csúcsok felé fehéres és szemcsésebb dolomitmész alkotja, a mely valószínűleg felső triaszkori. A Smrekovac erdőhöz vezető úton és Gerovo körűi Vukotinovié és Pilar kövületeket találtak. A Mrzla vodica tájékán pala és mészkő, pyrit és kvarczkonglomerat, s a vörös mészkő egy faja is előfordúl.