Seite - 334 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

334 Campanula pusilla és rotundifolia és a havasvilág látogatói előtt oly kedves gyopár (Leontopodium alpinum). Bámúlva állunk meg az aranysárga Hiera- cium villosum, illyricum és flexuosum előtt. A sziklahasadékokban Kernera saxatilis, Ranunculus gracilis, Viola biflora, Draba ciliata, Pinguicula alpina és Atragene alpina virulnak. A mohás sziklahátakon Lilium martagon és carniolicum tündököl, a többi havasi virág közt a Trollius europaeus sárga, a Pedicularis verticillata pedig piros színben díszeleg. A szomszédos, 1506 méter magas Veliki Sniezniken (Nagy havas) nincsenek oly hatalmas sziklatömegek, sem mélységek, sem szakadékok, hanem igenis örökös tóval teli gödrök, s valószínűleg innét származott a hegy neve is. Egy ilyen, 45 méter mély gödör van a Smrekova draga erdőben; egy másikból a nép havat szállít, olvasztja és ivóvíznek használja. A Snieznik körűi mély karszttölcsérek is vannak. Némelyekben sűrű fenyúerdő nőtt, mások tele vannak vízzel és kőtörmelékkel. A Sniezniken út viszen által Cabarból a Tengermellékre, mely 1067 méter magasságban Lazac falun megy keresztül, valamivel odább 953 méter magasságban pedig Segina falun. Az előbbiben, egy erdészlakban gyűlnek össze a vadászok, ha a Risnjakon és a Sniezniken nagy számban előfordúló medvére, rókára, borzra, menyétre, őzre, fajdra és nyirfajdra mennek vadászni. A Snieznik magas csúcsai közül említendők a Medvrh (1427 méter), a Javornica (1153 méter), a fehéres szikláival feltűnő Guslice (1344 méter), a Jelenac (1442 méter) gömbölyű kúpjával; e kúpon, úgyszintén a Guslice csúcsán törpefenyűn kivűl izlandi moh (Cetraria islandica), az igen ritka Lonicera caerulea bokor és bolyhos gyopár tenyészik. A Drgomalj hegytömege nevezetes a dolomitjairól és Lökve melletti barlangjairól. A dolomit csúcsok megmászása szerfölött nehéz, de megéri a fáradságot. Egész világát látni róluk a hasadékoknak, barlangoknak és odvak- nak, óriási fenyveknek, buján növő páfránoknak, a melyek között föltűnnek a hegyvidék jellemző növényei: a Telekia speciosa, a Rosa alpina, meg a Rosa petrophila bíborvörös virágai. Horvátország egyik legcsodásabb barlangja Kuzelj mellett a Bjelica csúcson van, hatalmas sziklák között. A nép Hajdova hiza-nak nevezi. Hatalmas, 16—20 méter magas, világos előcsarnokba nyílik, a melyből egy 87 méter hosszú folyosón addig a pontig juthatni, a hol két ágra - szakad. Az egyik 100 —120 méter hosszúra nyúlik s mindjárt az elején egy 5°C. hőmérsékű tiszta vízzel telt medenczéje van. Átgázolva ezen a