Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

336 oszlop van és egy kis tavacska s ennek vízén két csónak. Hanem még ennél is érdekesebb a Pilarova peéina jégbarlang a Mrzla drágán, Mrkopalj mellett, 800 méternyire a tenger szine fölött. Bejáratát a nép jégkapunak (Ledena vrata) nevezi, és valóban olyan jégstalaktitek alkotják, hogy némelyiket alig képes átfogni egy ember. Egyébként Mrkopalj mellett még két jégbarlang van: az egyik a Crna kosá-n, a másik a Petehovac nevű erdőben. Egy harmadik a skradi esperesi kerületben, Divjaki falu mellett van. A Bitoraj alatt Fuzinétől Lifig terűi el a kerűlék alakú liíi mező (Liíko polje) a Maras tóval. Dilu- vialis és alluvialis képződményekből áll. Az egész egy másfél óra hosszúságú és egy fél óra szélességű nagy karsztmedencze. A benne található mészgörgetegek többnyire homokkal és márgával fedett dolomitból és nem réteges, meszes, telített, sárgás agyagból állanak. A Maras tó körűi tőzeg található, a Kobiljak csúcsán pedig annyi a futóhomok, hogy az ember lába belesüpped. A Bitoraj hegy tömeg legmagasabb hegye az 1385 méter magas Bur ni Bitoraj. Lejtőit pompás fenyűerdők borítják, melyeket a kúp felé bükkösök szakítanak meg. E bükkerdőn keresztül a Jozina plana fönsíkra jutunk, a melyről látni az Adriai tengert és a Monté Maggiorét. A sötétlő fenyvesből hófehéren egész 1259 méter magasságig fölnyúló különös dolomit csoport, a Biele stiene (fehér falak), a Bitoraj legnevezetesebb dolomitsziklája. Jellemzők a tölcsérek és a Pod plánom nevű tógödör, a melyet a sziklák, mintha emberkéz rakta volna őket egymásra, óriási abroncshoz hasonlóan fognak körűi. A tó fölött kék Campanula rotundifolia és fehér Silene saxifraga, meg Ranunculus platanifolius tenyésznek. A hegyvidék legszebb juharfaerdői a Javorova drágán díszlenek, a melynek közelében egyik karszttölcsér a másikat éri. Ezen erdővidék nyugati oldalán, a hol több a víz, mint a keletin, tágas mélyedésekben fekszenek a hegyvidék legnagyobb helységei: Gerovo, TrZHe, Cabar és Prezid. Föld alá búvó folyók is vannak a nyugati oldalon. A Prezid melletti Crna gora egyik barlangjából, a melynek fenekén viz foly, oly dermesztő hideg levegő áramlik ki, hogy az ember szinte megfagy. A falutól nem messze levő Beliníek nevű mélységből esőzések alkalmával különös ködök szállanak föl. A hegyvidék legkiválóbb folyó vize a Kulpa, mely a Száva és a Dráva után Horvátország legnagyobb és legfontosabb folyója; a Cabari kerületben Razloge falu mellett ered. Említendőbb mellékfolyói, a Kupeski jarak és a Krasiéevica időnként nagyon kiáradnak; Kuzeljnél a Velikát és a Mala Belicát,