Seite - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

342 Kukoricza, szőlő és zöldhab ugyan nem terem meg, de borsó, sárga- és fehérrépa, krumpli, árpa és zab dúsan tenyészik. A lakóházak, mint a Tenger- parton mindenütt, kőbűl épültek, jobbára emeletesek és zsindelylyel födvék. Kevés ház van, a mely előtt kis virágos kert ne volna; a kertecskékben nagyobb részt mákot, mályvát (Althea rosea) és sisakvirágot (Aconitum variegatum) termesztenek. Az erdőségekben gyakori a medve, a siketfajd és a harkály (Picoides tridactylus). Még csak a múlt században is a most elhagyatott bányákban vasérczet bányásztak. Most sok faszenet égetnek az erdőkben. 1891-ben az említett helységekbe 8,254.160 kilogrammot, Buccariba magába 3,773.500 kilogrammot szállítottak; 1892-ben az évi mennyiség 7,968.110 kilogramm volt. Lokvetól a Lujza-út 698 méternyi magasságban Delnicébe visz. Ez a kis helység az út két oldalán szép bükkös és fenyves közepén félóra járásnyira nyúlik s néhány kőépűleten kivűl emeletnyi magas faházakból áll. Itt is megvan a fonott kerítéssel elzárt kis kert minden ház előtt, a házak túlsó felén meg rétek és mezőség terűinek el. A férfiak szintén famunkások, vagy pedig mint napszámosok és munkások járnak messzeföldre. A veres palakő a körűi fekvő hegyeken több helyt szemünkbe tűnik. A pala-rétegek Ogulinnál kezdődnek és az odábbi hegyvidékre is átterjednek. Érdekes a Jezero, a mely egykor tó volt, ma mészkő-sziklák között levő mély karszt üreg. A múlt században még egy patak, a Jezernica, eredt belőle. Ma ennek is csak a száraz medre van meg. Köröskörül szép a kilátás a Veliki Drgomalj tetejéről (1153 méter); a Bitorajtól a Risnjakig és a Sniezniktől a krajnai hegyekig ellátni róla, de különösen szép kilátás esik a Kulpától öntözött bródi völgyre, a melyen túl Krajna tartomány magasan fekvő falvai és fehérlő templom-tornyai látszanak. A Drgomalj csúcsán a Drgomaljski stolci (a drgomalji székek), néhány méter magas és ugyanannyi széles iszonyú kőkoczkák merednek az égbe. A kedves bródi völgy bükk- és fenyűerdők koszorúzta magas hegyek közé van beékelve; feltűnő ezek között a Lazarove stiene (Lázár szikla-falai). Kemény télen gyakori vendég itten a havasi harkály (Tichodroma muraria). Majd ott röpköd a Kupica forrástó felett, majd a Vuíja jamába (farkas odú) téved, majd meg Zeleni vir (zöld tó) felett surran át. Nagy, haragos-zöld, jéghideg vízmedencze ez, a melybe a Curak patak 40-nél több zuhatagot alkotva rohan le a hegyek közül rémítő dörejt okozó zúgással, földet remegtető erővel.