Seite - 346 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

346 6—7 mázsányit olvasztottak meg. A nyert vasat hajóépítéshez való, különös alakú négyféle szöggé dolgozták föl, a melyet Nápolyig is elszállítottak. A bányák Trsce és Crni laz mellett voltak. A régi Cabar az olvasztókkal együtt régen elenyészett, helyettük a Ghyczy család szép vára emelkedik ottan s mellette áll még Zrinyi Péter hajdani vadászkastélyának régi tornya. Zrinyi Péter Bródnds. is földesura volt, a mely mostThurn-Taxis herczegnő tulajdona. A vár mögött ered a Cabranka, s szép zuhatagokat alkotva szakad alá a v mélységbe. Cabar és Prezid között (764 méter) a Kozji vrhen (kecske tető, 914 méter) országút megy át, a mely annyival fontosabb itt, mert a prezidi mélye- désben a Bilhar-féle gőzfűrész működik, a nép pedig nagyrészt Olaszországba szállítandó kisebb-nagyobb fatálakat, fatányérokat és iskátulyákat készít. Hacquet Prezidnél egy kőfal maradványaira bukkant, a mely hajdanában Fiumétől a Fiumara mentén Jelenjéig s onnét tovább Klanán és Preziden át a krajnai Nanos-hegyig húzódott. Egyesek azt hiszik, hogy ez volt az a nagy kőfal, a mely a liburnokat a japodoktól védte; mások azt tartják, hogy ez a keleti és a nyugati római birodalom határfala volt. Hacquetnek az a véleménye, hogy a rómaiak emelték védelműl az illyrek ellen. Akár igy, akár úgy van: bizonyos, hogy Prezid neve szlávúl kőfal, és rövid idő múlva mindössze ez a név fog emlékeztetni a kőfalra, a mely már nem sokáig fog állani. És most, mielőtt elhagynók a hegyvidéket, búcsúképen vessünk még egy tekintetet a 825 méternyi magasságban fekvő Trsée-re, s onnét a Risnjakra, a Snieznikre, a krajnai hegyekre, meg a Sokolanske stiene (sólyom- bércz) kopasz, darabokra töredezett, kifogasodott szikláira, a melyek két-, három- és négy helyen összenőtt, amott lantalakúlag összehajló, majd meg koronájukkal aláfelé csüngő fenyűfáikról is nevezetesek. Nem kevésbbé híres a négy méternyi vastagságú óriási hársfa Selo mellett, és az érezben dús Kudnik hegy, a mely hámatitet, limonitet, pyritet, higanyt, czinóbert és higanyérczet szolgáltat. A kéneső első nyomait 1830-ban vették észre, a midőn a számtalan hegyipatakban tiszta kénesőt találtak, a melyet rögtön Bécsbe küldtek. Ghyczy Francziska, a cabari uradalom örökösnője, ásatni kezdett, de a bányászok évenként csak hat kilogramm tiszta kénesőt találtak, utóbb alig valamit. Újabban egy belga társaság nagy költséggel, tervszerűen fogott hozzá a bányászáshoz. Trsce úgy ásvány- és kőzettani, mint éghajlati szempontból is nevezetes. A cseresznye szeptemberben érik, kukoricza nem terem, de árpa, zab, len, káposzta, kolompér, bab van elegendő, sőt kevés búza is.