Seite - 350 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

350 Kapelától, 877 méternyi magasságból nagyszerű a kilátás a pompás hegy- vidékre. Az út óriási kanyarúlatokat téve ereszkedik lefelé előbb az erdőszélen, majd a meredek hegyoldal gyepes és sziklás lejtőjén, két felől hatalmas erdők között, míg végűi leér a mélységbe, a melyből Jezerane (505 méter) házai és temploma fehérlenek elő. Az út poroszkáló lépésben egy óráig tart. Feleúton néhány ház kandikál ki a sziklák közül. Ez Razvale, mely télen jó menedéket nyújt némely útazónak. Jezerane mellett Lika-Krbavába lépünk. Ahhoz tartozik az egész vidék a Kis- és Nagy-Kapela déli oldalától, tehát Jezeranétól nyugati irányban a tengerparti Zengg városáig; továbbá a Tengerpart onnét lefelé délnek Szent György (Sveti Juraj), Jablanac és Carlopago városokkal; úgy szintén onnét keletre egészen Dalmáczia és Horvátország határfolyójáig, a Zermanjáig, és tovább éjszakra az Una forrásáig Bosznia határán. E vidék összesen 6211.47g6 négyszögkilométer 190.978 lakossal. Jezerane kis falu egy szűk, 13 kilométer hosszú és a Stajnica karszti pataktól öntözött völgyben, egy felől a Nagy- és Kis-Kapela, más felől a Slimesce, Jelvica és Vrsak csúcsok között. Rendes körülmények közt a völgyfenék elég jó réti szénát terem, sőt a patak a völgy alján szétszórt, vagy többé-kevésbbé összeépített tanyákhoz tartozó néhány szántóföldet is termékenyít. De ha a hegységben esett nagy hótömeg hirtelen olvadásnak indúl, és a tartósan melegebb időjárás a hóval és jéggel színültig megtölt karszttölcsérekben, mélységekben, hegy nyílásokban és völgy horpadásokban fölgyülemlett havat és jeget megolvasztja : akkor néha megesik, hogy a Kapela alján levő üregek nagy mennyiségű vizet öntenek ki magukból. E vízömlés heteken át tart és akkor a völgy a szegény lakosság kárára és nyomorúságára pompás tóvá változik, mely a házakat a tetőig, sőt olykor egészen is elborítja. Csak Jezerane, mely néhány más faluval maga- sabban fekszik, kerüli ki a veszedelmet. Néha hónapokig is eltart, míg a víztömeg a mélyen fekvő nyílásokban elvész, a melyek a Stajnica patak vizét is elnyelik. A jezeranei (505 méter) és a hozzá legközelebb fekvő krizpoljei völgy- mélyedés között terűi el a jelvicei és kamenicai magas fönsík, és odább Krizpolje és Brinje között a második, kevésbbé termékeny, jobbára gyeppel benőtt magaslat, a melyen a téli viharok rettentő pusztításokat visznek véghez. A brinjei elágazó völgy termékeny, vízér is öntözi, a mely, mint a karszti folyók általában, üregből ered és megint a föld alá búvik.