Seite - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

358 aránylag termékeny, mert a Lika folyó áradásai sok iszapot raknak le rá, és az égalj is jóval enyhébb, mint felső Likáé. A Kosinj vidéki hegyek hallstatti rétegekből és krétakőből állanak; Zengg körűi a tenger melletti hegyekben némi melaphir, a Lika folyó völgyében pedig alluvialis lerakodások is találhatók. Gornji-Kosinjtól nyugat felé egy 18 kilométer hosszú hegyszakadék nyílik, mely a Velebit törzsét ketté osztja és Jablanacnál egész a tengerig ér. A vadregényes vidéken út vezet Mrkvistébe (1276 méter) a hol a hegyszakadékot 700 méter magas szikla- falak határolják. A Bakovac rét végén van a Fekete forrás (crno vrelo), akár- csak valami sziklába vájt mélység. Szélessége 6, mélysége 36 méter, ezért lent egész feketének látszik a vize. A mezei munkások vízért kénytelenek ebbe a mély nyílásba leszállani. A Fekete forrásból ered a Bakovac folyó, mely Krsnél a Likával egyesül. Nagy esőzések alkalmával a víz oly erővel tör föl a forrásból, hogy az útjában álló szikladarabokat hat méter magasságra is földobja és a sziklákra épített pásztorkunyhókat alapjukban megingatja, úgy, hogy a nyáj ijedten szalad szét. Olyankor halakat is vet fölszínre, többek közt a ritka Paraphoxinus croaticus-t, mely a Lika folyóban is előfordúl, jeléül, hogy a Fekete forrás össze- köttetésben van vele. Említésre méltó a Butinska jama nevű időközi forrás is. Perusictól délnek fordulva, csinos szorosba jutunk, mely Ősik faluba visz. Innét érhető el a domboktól és alacsony hátaktól keresztezett fönsík. Egyik lejtőn még állanak az egykor hatalmas budaki grófok ősi várának romjai; Budák falu (Musaluk mellett) is őrzi emléküket. Az igazi Likába, értve azt, a mit régen így hívtak és a mit a likai ma is ért alatta, éjszakról Perusicon át Gospicba jövet azon a hídon lépünk be, a mely Budák mellett tágas ívben visz át a Lika folyón. Magas fönsík az, a melyet nyugatról a Velebit, keletről a Vrebaíka staza és a kopasz Pljesevica határolnak. Középmagassága több mint 570 méter, területe 700 négyszög- kilométer. Ezen a térségen három közigazgatási kerület van 9 községgel és 63.470 lakóval, a kiknek nagyobb fele római katholikus, kisebb részük görög-keleti. A fönsíkot a Lika folyó hasítja. A Lika partjai itt-ott laposak, de igen nagy darabon meredekek és magasak, mert a parti sziklák néhol, példáúl Kaludjerovácnál, olyannyira összeszorulnak, hogy a víz föltorlódik és csak ügygyel-bajjal képes útat törni magának. Szárazság idején a Lika lomhán folydogál, esőzések alkalmával szilaj úl rohanó vízzé változik.