Seite - 366 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

366 Egyébként eléggé különös, hogy a Krbava-völgy éjszakkeleti részét futóhomok borítja, a melyet a szél fölkavarván, mezót, rétet betemet vele, és ez által apasztja azok termékenységét. Bunié egykori parancsnoka, a később oly hírnévre emelkedett hadvezér, Loudon, hogy a bajon segítsen és Buniéot a mind jobban közeledő homoktól megóvja, erdőt ültettetett eléje egy hadi- rendre állított sereg alakjára. Az erdő, melynek neve „ Loudonov gaj" (Loudon- liget), ma is áll még, bár erősen megtépázták. A katholikus templomot körűi- vevő temető egyik sarkában nyugszik a dicső tábornok két fia; sójukat kőlap fedi, melyen az írást már az olvashatatlanságig elmosta az idő. Ichthyologiai szempontból nevezetes a közeli hegyek barlangjai közül a Zelena peéina (Zöld barlang) és a benne levő kis tavacska. Aradások alkal- mával rendkívüli erővel tör ki belőle a víz, és akkor olyan tömegét veti föl a halaknak, hogy sertéseket hizlalnak és trágyáznak velük, nemkülönben zsírt olvasztanak belőlük. Ennek a halfajnak Horvátország a hazája; a nép „pijor"-nak nevezi, a tudósok Paraphoxinus croaticus néven ismerik; esőzések és hirtelen hóolvadás alkalmával más odúkból és barlangokból is fölveti a víz pisztrángokkal együtt. A Krbava-völgynek a területe 149 négyszögkilométer, lakosainak száma 10.878. A Krbava folyócska szeli át, a mely némely más patakkal egyetem- * ben föld alá bújik. A völgy szélein 12 helység található, köztük az éjszaknyugati részen Bunié, a hegyhát alatt pedig Kosa (968 méter). A kerület székhelye, Udbina, a völgy fölött 124 méterre emelkedő dombon fekszik. Fekvésénél fogva egykor gyakran ki volt téve a törökök támadásainak és a keresztények védelmi harczainak. Udbinától nemcsak az egész Krbava völgye összes falvaival és a Vrebaőka staza hegyei beláthatók, hanem a távolban, a Lika fönsíkja mögött emelkedő Velebit is. A X. században Udbina a régi Krbava zupának már legfontosabb helye volt, a XII. században meg püspöki székhely, a melyhez a dalmácziai Novigrad, továbbá Plaski, Dreznik és Modrus is tartoztak. A XV. században a törökök kezébe esett, a kik a püspöki palotát és a székesegyházat is földúlták, úgy, hogy a püspök vissza sem tért többé Modrusból, a hová előbb menekült volt. A XIII. században Krbava ura Kurják (Cyriacus) gróf volt, a Gusid nemzet- ségből, a Kurjakovic, Kariovié, vagy Torkvatovic grófi család ősatyja. E család sok kiváló embert adott Horvátországnak. Krbavai Butko 1259-ben tengermelléki, Károly 1408-ban horvát bán volt. De legnevezetesebb köztük