Seite - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

368 eljártak. A Krbava-völgy keleti részén van Peéane falu, a híres Rastié tábor- nok szülőhelye, s bölcsője a Budisavljevic családnak, mely az egyháznak és a hadseregnek több kitűnő embert adott. Buniétól éjszakkeletre a puszta, köves, fában szűkölködő, bokorral és fűvel is csak gyéren benőtt Kamenita gorica hegyek között, melyek a Kis-Kapela nyúlványai, fekszik a Korenica nevű kedves völgy. Föléje magasan, föl a felhők közé emelkedik a délnyugat felől kopasz, éjszakkelet felől erdős Pljesevica (1649 méter), jóval távolabb meg a Kis-Kapela legmagasabb csúcsa, az Ozeblin (1657 méter). A lakosság magas növésű, vaskos, csontos, széles vállú, határozott fellé- pésű, öntudatos, élénk. A völgy egyike a legszebbeknek a megyében és meg- lehetősen termékeny is, a mit annak köszönhet, hogy a rajta átfolyó Korenica patak eléggé bővizű. A patak Vrelo falu közepén ered s több csermelylyel gyarapodva, néhány kanyarulattal eléri a völgy déli szögletét s ott eltűnik a föld alá. Vrelo és Korenica között, a meredek Mrsinj (1250 méter) alatt fekszik a romba dőlt Mrsinj gr ad fellegvár, melyet állítólag a görögök építettek. Később a Karlovic család egyik ágának a tulajdona volt. A 100 méter magas sziklafalat, melynek tetején a vár van, csak egyik oldalán lehet megmászni. 1467-ben a törökök bevették, azóta pusztán áll. A Korenica körüli síkon volt 1520 május 20-án az a csata a keresztények és törökök között, melyben Beriszló (Berislavic) Péter bán életét veszté. A Pljesevicára támaszkodó hegyhátakon gazdag vadállományú szép erdőterűletek vannak. Itt székel az otoéaci közbirtokosság erdészeti hivatala. Ezenkívül van itt járás- és szolgabiróság. Bunictól az országút délnyugati v irányban a Crni vrh, Rastic, Metla, Ljubovo, Cardak, Vjelon és a Ciganusa ágai között előbb puszta, köves vidéken 975 méternyire emelkedik, majd bokrokkal gyéren benőtt területen kanyarog egészen Kuláig és Ősikig, a hol a fő vonallal egyesül. Kula egyike Lika legrondább kinézésű falvainak. Ennek a komorságával ellentétben Gospiétól nyugatra, a Lika völgyének a sarkában, a Krémar alján elszórtan fekszik a csinos Smiljan falucska, Tesla Miklós, a híres elektrotechnikus szülőfaluja. A buzimi völgyből a tiszta vizű Buzimnica patak törtet elő s a Bogdanicával egyesül. Smiljan 1686-ban a török Zenkovié Rizvanaga birtoka volt, de Rukavina gróf visszafoglalta. BuíimtőX nem messzire egy barlang található, melynek bejárata az előtt be volt falazva. Hat méter magasságig érő cseppkövek vannak benne, azon- kívül egész rakás embercsont. Egy másik barlangból, mely szintén el volt