Seite - 374 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

374 monda e három vár föld alatti összeköttetéséről. Ez események emlékét a szájhagyomány a szép Mara meséjében tartotta fönn, a ki a titkos kijárón a folyóhoz ment, hogy annak tiszta vizében megmosakodjék, de a törökök észrevették, benyomultak a barlangba és fölkonczolták a menekülteket. Csak Ozalj mellett lép ki a Kulpa az erdős, szűk szorosból. A karszt ismét eltűnik és Gornje Pokupjétól kezdve 30 kilométer hosszúságban és 25 kilométer szélességben erdős és szőlővel betelepített dombok szegélyezik a sík mezőt. Az utolsó zuhatagát itten alkotó Kulpa kékes víztükre fölött emelkedő meredek sziklán ül az ősi Ozalj vára. Mély árok választja el a szomszéd hegytől, a melyen Szent Vitusnak régi, már 1334-ben említett temploma áll. Ozalj egyike Horvátország legépebben fönmaradt várainak. A régi vár, melyet Zrínyi Miklós, a szigeti hős, új épületekkel megnagyobbított, már IV. Béla király uralkodása elején a koronához tartozott. 1244-ben a Babonegek kapták. A midőn ezek Róbert Károly ellen összeesküdtek, a Prodaniéok szerez- ték meg; majd visszaszállott a koronára; végre 1399-ben Zsigmond király a Frangepánoknak adományozta, a kik 1550-ig birtokolták. Tőlük ismét vissza- került a Zrínyiekhez. Ekkor, mint a horvátországi legnevezetesebb főurak találkozó helye, pompásan volt berendezve. Itt készítette, mint Vitezovié írja, Zrínyi Péter gróf az „Adriai tenger szirénájáénak horvát fordítását (Adrijan- skoga mora Sirena); itt élt szellemes neje, Frangepán Kata, és gyakran időzött benne a dúsgazdag Frangepán Ferencz Kristóf márki is. A néphagyomány azt tartja, hogy a Zrinyi-Frangepán-féle összeesküvést 1671-ben Katalin árúlta el, a kit ezért az egyik ablakon kivetettek a Kulpába. Az ablakot most is mutogatják. Az összeesküvés elnyomása után Herberstein megjelent a várban és mindent elhurczolt onnét úgy, hogy az épület üresen maradt. Mindamellett 1702-ig a Zrínyieké volt, és csak ekkor került a Petazziak, Perlasok, Batthyányiak és végűi a Thurn-Taxisok birtokába. A Kulpa a gornje pokupjei völgyben Trg falu mellett nagyot kanya- rodik. Trgnek ősrégi temploma van glagol fölíratokkal. A Kulpát a Dobrától elválasztó alacsony dombokon áll Svetice, régi pálos kolostor, a hol a Frangepánok és Zrínyiek idejében gyakran megfordúltak glagol irást ismerő papok, valószínűleg a Tengerpartvidékről való benczések. A kolostorban hajdan sok műkincs volt. 1660-ban Belostenec István, a latin-horvát szótár ismert szerzője, volt a ház főnöke; ő végezte be a kolostor és a templom építését. 1699-ben mindkét épületet megrongálta a földrengés s csak a Subic-