Seite - 375 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

375 Peranski család síremlékeit kimélte meg. A pálos-rendnek II. József idejében történt feloszlatása után a kolostor egy ideig fogoly törökök fogházáúl, késóbb lelkészi lakúi szolgált. A Dobrának a folyása, mely Svetice mellett egyesül a Kulpával, ezéhez hasonló; evvel egyközűleg, csakhogy 7—10 kilométerrel alább délnek, Skrad falu mellett három, mély szakadékban levő forrásból ered és csak Komorske—Moravice mellett, a honnét a hegységen át vezető fiume—károly- városi vasút kiindúl, lép tágasabb völgybe. Ezen a völgyön visz a vasút Ogulinból Komorske-Moravicébe. A Dobrának felső folyásán lassan lejtősödő, magas a partja; a part mentén halad a vlahok lakta Lujza-út. Az oda települő vlahoknak Zrinyi Miklós és Frangepán István (1544) hatalmas oltalmazói voltak. Úgy látszik, a Velebit vidékéről menekültek ide, midőn a törökök a XVI. század elején berontottak Likába. Népies nevük pásztort jelent. Typusuk még most is meglehetősen különbözik a szomszédaikétól; a sto- nyelvjárást beszélik, a körülöttük lakók pedig a kaj-kavit és a éa-kavit. Felső folyásán, Vrbovsko mellett a Dobra medre nagyon megszűkül, de a mint Vrbovsko alatt elhagyta a vasúti alagútat, rétségre ér és kiszélesedik. A szomszédos dombokon épült Vrbovsko a Lujza- és Karolina-útvonalak keresz- teződési pontján van. Az utóbbi útvonal Károlyvárosból Ravna gorán, Mrko- paljon és Fuzinén át Portorébe (Kraljevica) vezet; alapját III. Károly vetette meg. A Vrbovsko-katlan közepén a Dobra mellett nagy deszkagyár van, a melynek készítményeit, szekrénykéket és skatulyákat, messzire, még Olasz- országba is szállítják. Vrbovskón alúl a Dobra ismét összeszorúl és kis zuha- tagokban ömlik az alantabb fekvő síkra. A károlyváros—fiumei vasút egy alagúton és egy viadukton át a balpartról a jobbra kanyarodik át. Gomirjeben sötétlő fenyves erdőben áll a gomirjei görög-keleti kolostor, a mely a vlahok bevándorlása idején épült. A mint Lenkovié György tábornok 1600 körűi Korenicából telepeseket hozott ide, mindjárt a következő 1601 évben a kolostor alapkövét is letették, melynek Frangepán György sok jószágot adományozott. Gomirje mellett a Dobra völgye mind jobban kitágul s a Klek és a Smolnik kiágazásai mind messzebb hátrálnak a folyótól. A Klek alatt meredek kúpon emelkednek Vitvnj vár romjai. A várat már 1449-ben mint a Frangepánok tulajdonát, de 1576-ban már mint romot említik. Közelében ered a Vitunjica, mely a legnagyobb valószínűséggel összeköttetésben van a Biela lasica (1345 méter) hegy alatti völgyben vezető Rudolf-út mentén folyó Jasenak patakkal. A Vitunjica mindjárt a