Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

376 forrásánál malmokat hajt. Ott, a hol a Dobrába szakad, ez utóbbi az ogulini völgybe lép. A Klek, ez a sajátságos alakzatú hegy, igazi példánya a Karszt magánosan álló hegyeinek, a Nagy-Kapela éjszaki elóörsét alkotja s Ogulin fölött 1182 méternyi magasságra emelkedik. Tetejéről belátható Krajna keleti része, nyugat felé a Nagy-Kapela, délre a Velebit, keletre a Pljesevicától Zágrábig terjedő vidék és különösen a Dobra völgye. A Klek különös érdekes- ségű növényvilágáról, mely már számos híres fűvészt vonzott oda, messze földön ismeretes hegy. Frigyes Ágost szász király is megmászta. Egyebek közt a következő növények teremnek rajta: Hedraeanthus Croaticus, Primula Kitaibelii, Cerastium lanigerum (= C. dacai vans), Draba ciliata, Dentaria polyphylla, Dianthus Sternbergii, Achillea lanata, Astrantia Croatica, Laser- pitium verticillare, Doronicum Croaticum, Patentilla caulescens, Rhododendron hirsutum, Rosa alpina, de híressé főleg a Pedicularis Schlosseri nevű növény tette. Egyébként alig van Horvátországnak hegye, melyről a monda annyit regélne, mint a Klekről. Ennek a tetején seprőn nyargaló boszorkányok, de hegyi tündérek is összejöveteleket tartanak, és Kraljevic Marko is ottan nyugszik. Egyre nagyobbodó esése következtében a Dobra mély ágyat vájt magá- nak, a melyet mindenfelől magas sziklafalak zárnak közre. Szárazság idején medrében szigetet alkot, ellenben esőzések alkalmával magas partjain is kiönt. Ogulin mellett 30 méter magas vashíd köti össze a két partját. A Dobra vizét már a síkon, Ogulin előtt elnyeli a Filipovicev vir (vízgödör), magasabb vízállásnál pedig a Badanj és a Medvedica nyílások nyelik el a fölös vizét. A Dobrában, Mreznicában és Munjavában található az egész világon ismeretlen Telestes polylepis nevű halfaj (horvátul svjetlica). Azonkívül a Dobrában előfordúl a márnának egy faja (Barbus Peteny), továbbá van benne pisztráng (Phoxinus laevis) és két pettyű keszeg. (Alburnus bipunctatus). Ogulin vára alatt több barlang, és egy 250 láb hosszú folyosó is van, a mely egy föld alatti tóval bíró barlanggá szélesedik ki. Egy másik folyosó 600 láb hosszú és szintén tóban végződik. A Dobra 1838-ban nagy árvizet okozott. Akkor a víz fölért a plébánia-templom fő oltáráig, sőt az Ogulintól jó messzire folyó Mreznicába is átömlött. Ogulin a XVI. században jő elő első izben, mint a szerencsétlen Frangepán István birtoka, de a vár építéséről hiányzik minden adat. Nevét egyesek bizonyos Ugolino nevű olasz építőmestertől származtatják, ez azonban igen valószínűtlen. Frangepán István a Zrinyi fivéreknek hagyományozta. A határ-