Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

380 erdőborította krétarétegek határolják. Furjantól szép a kilátás a Boszniában levő Sturlié várára és két dzamiára. Jóval odább a Korana éjszaki irányából nyugatra kanyarodik. E helytől éjszak nyugatra fekszik az ősi Cetin vár, mely csak 30 évvel ezelőtt is még teljesen ép volt. Három kapu vezetett az erődbe; a belsejében levő magas tornyot a törökök drengjulának nevezték. A drengjulához, a várnak ehhez a legrégibb részéhez egy magas, négyszögű torony támaszkodik. Zsigmond király idejében Cetin Frangepán Iván gróf tulajdona volt. Midőn 1526-ban a Jagello-ház kihalt, Horvátország nagyjai 1527 január 1-én összegyülekeztek Cetinben és Habsburgi Ferdinánd főherczeget királylyá választották. 1586-ban a vár többé nem volt képes a törököknek ellenállani, azért saját urai elhagyták és szétrombolták. A XVII. század elején erős török erőd állott a helyén, a mely egész 1790-ig föntartotta magát; akkor gróf Wallis bevette. Wallistól nyerte nevét a közeli Valii selo falu. 1813 óta Cetinnek saját várparancsnoka volt. 1870-ben még állott az erős fallal körűikerített vár, de aztán lebontás végett eladták és ma már rom. Cetin alatt a Korana ismét sziklafalak közé szorul. Ott, a hol a Slunjéicát magába veszi, fekszik egy szikla-katlan lejtőjén Slunj (Sluin) falu, és mellette az összeomlott slunji vár, mely egykor szintén a Frangepánok birtoka volt. Két csinos híd vezet át a Koranán és a Slunjcicán. A helyet, a hol ez amabba ömlik, „Rastoké"-nak (torkolat) nevezik. A Korana 12 méterrel mélyebben fekszik; ilyen magasságról zuhan le belé nagyszerű zuhatagokban a Slunjíica, igazi képét nyújtva a karsztvidéki folyónak. A SlunjCica mint Dabanski patak nevű csermely ered a Kis-Kapela déli oldalán. Egy vízhordta mezőn átjutva a hegység lábához ér és a föld alá vész. Csak miután lo'/a kilométernyi útat tett a Kis-Kapela mélyében, kerül ismét napfényre Jesenica néven a hasonló nevű vár mellett a Malo és Veliko jezero tavak útján. Az 1554 óta ismert jesenicai vár is osztozott a vidék többi várainak sorsában. A Jesenica egyik szigetén épült négy saroktoronynyal. További 6 kilométernyi futása után a folyó különböző helyeken ismét elvész, eltűnik a mélységben, hogy 14 kilométerrel odább, Slunjtól nem messzire egy barlangból mint Slunjcica jöjjön elő. Slunj a horvát Tivoli, mert fekvése, mély kőágyakban szaladó patakjai és pompás vízesései élénken emlékeztetnek a Róma melletti Tivolira és az Anio zuhatagjaira. A hegyhát hosszanti völgyeiben levő töbörök és tölcsér alakú mélyedések összeköttetésben állanak a föld alatt futó SlunjCicával. S mikor aztán a szomszéd Nagy-Kapela bérczeit takaró hótömeg olvadni