Seite - 382 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

382 kezd, vagy ha bő tavaszi és őszi esőzés áll be, akkor a Jesenica megdagad, s föld alatti ágya nem levén képes befogadni a nagy víztömeget, fölszorítja ezekbe a tölcsérekbe és a különben vízben szűkölködő vidék víz alá merül, így Mocila falu környékét minden tavaszszal elönti a víz, holott nyáron 2—3 órai távolságból kell szállítani az ivó vizet. A Slunjíica másodszor már mint nagy és bő folyó kerül a föld fölszínére, és Slunj mellett a Koranával egyesül. Slunj régi várát III. Béla király 1193-ban vegliai Frangepán Bertalan grófnak adományozta, s az ő családja birta 1582-ig, a mikor rövid időre a törökökhöz került, majd visszajutott a horvátokhoz, mig a XVII. század elején a törökök ismét magukhoz ragadták és egy ideig meg is tartották. 1746-ig a felső-horvátországi határőrvidék a likai, a tengerpartvidéki és a károlyvárosi ezredekből állott. Ekkor a szász-hildburghauseni herczeg tábornok négy ezredre osztotta föl, ú. m. a likaira, az otoíacira, az ogulinira és a slunjira. Ekként Slunj ezredparancsnoki székhelylyé lón, de a parancs- nokságot már 1775-ben Károly városba tették át és a várat egészen magára hagyták. A Korana azután, hogy a Jesenicával egyesűit, egy darabon még nyugatra tart, de csakhamar éjszakra fordúl és ezt az irányát majdnem egészen Károly- városig megtartja. A terület, a melyet átszel, egészen hasonló ahhoz, a melyet a Kulpa, a Dobra és a Mreznica öntöznek. Mint ennek, úgy amannak is magasak a partjai, a mellékfolyók hiányzanak, a tájék föl van perzselve, a kövek kivájva, a talaj tele sülyedésekkel és tölcsérekkel, erdő nincsen, vagy csak kevés, a partokon páfrán tenyészik; a lakosság szegény, fő foglalkozása a juhtenyésztés; minden pénteken behajtanak bizonyos számú juhot Károly- városba eladásra. A Korana jobb partján meredek kőfalon áll Blagaj régi vára, mely már a XIII. század elején a hatalmas Blagaj család tulajdona volt, és az is maradt 1584-ig. Ekkor a hősies védelem daczára a törökök kezébe jutott, s a Blagaj grófok kivándoroltak Krajnába. A határőrvidéki intézmény fölállításával itt őrizték a hadipénztárt. 1865-ben még elég jó karban volt; jelenleg teljesen rom. Valvasor azt állítja, hogy a vár alatt hajdan hőforrás bugyogott; ez most, úgy látszik, beomlott. Blagaj mellett a Korana 3 kilométernyire közeledik a Glinához. Veljun mellett három széles, alacsony esése van. A skradi magaslat, melyen hasonló nevű vár áll, keveset változtat az irányán. Az egész vidéken, melyet a várról szintén Skradnzk neveznek, összesen mintegy 1500