Seite - 384 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

384 séget az is, hogy a Petrova gora erdős. Veliki Petrovac nevű legmagasabb csúcsán (507 méter) egy régi vár romjai láthatók, melyet a népmonda még most is Svaéic Péter királylyal hoz összeköttetésbe. A vártól délre eső mező- ségen vannak a Szent Péter kolostor romjai. Ez a nagyszabású klastrom 1309-ig a templomos vitézeké volt, azután a pálosoké, kik a XVI. század végén odahagyták, mert a törökök folytonosan ismételt becsapásainak nem tudtak ellenállani. Itten tör elő a Radonja hegyi patak, mely az ősi budaéki vár közelében a Koranába szakad. Budaiki várához szomorú emlék fűződik, mert itten volt 1575 szeptember havában az a szerencsétlen ütközet, a melyben Ferhád boszniai basa Auersperg Herbart tábornokot teljesen tönkre verte, s fiát, Farkas Engelbertet, elfogta. A Radonja beömlésétől kezdve a Korana elveszti a karszti folyó jelleget. Bariiovié vára mellett, mely egy, a Korana fölé hajló hegyen emelkedik, a sziklás partot lapályosabb, szépen zöldelő mezőség váltja föl. A még jó karban levő vár alatt, mely valószínűleg a XV. századból való, föld alatti tavakkal biró csínos cseppkő-barlangok vannak. E tavakban gyülemlik meg az a víz, mely esőzések alkalmával a föld üregeiben szokott elveszni. A Radonja torkolatától a Korana éjszaknak fordúl, és ez irányban folyik tovább mindaddig, míg a Kulpával nem egyesül. Balpartján, az egykor Goricának nevezett Martinséak hegyen van a már 1334-ben említett Szent Márton kápolna. Itt állott hajdan a nyomtalanúl eltűnt Belaj vára. Mint a környék többi várai, egykor nemesi tulajdon volt, majd a törökök ellen szolgált védhelyűl, végűi a század elején a katonai hatóság Lerontatta, köveiből malmot építettek. A Korana, elhaladva a Vinica domb mellett, a melyből szép fekete márványt törnek, a Kulpa síkjára ér, a melyen Turn és Mostanje helységek mellett a Mreznicával egyesül, s azután Károlyvárosnál a Kulpába szakad. A Mreznica a Kulpa legnagyobb mellékfolyója. Két forráspatakból ered és a karszti föld alá búvó folyók valóságos példányképéűl szolgálhat. A Nagy- Kapela Dreznica falutól éjszakra két párvonalos ágra szakad, a melyek a Jesenica patak forrása körűi egy körülbelül 40 kilométer hosszú kettős medenczét alkotva, ismét egyesülnek. E medencze éjszaki felén, a Javornik alján ered a Dreznica patak, mely vízhordta, lapályos földön folyik tova, a medencze keleti felén a föld alá vész és csak 11 kilométernyi föld alatti út után, Zagorje helységnél, Ogulintól délre kerúl ismét fölszinre mint Zagorska vagy nyugati Mreznica. E másodiknak forrása elég bő vizű arra, hogy malmokat hajtson. Folytonosan kanyarogva a II. Józsefről elnevezett Carevo poljére